Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

42 sége még mindig fennáll, következőleg e határozatok megsemmisítésére jogszerű alap nincsen. (Kúria P. IV. 3137/1933.) Részvényes szavazati jogának megvonása. Annak a bírói gyakorlatnak, amely egyes esetekben a részvényesektől a szavazati jog gyakorlását megvonja, alapja és célja az, hogy olyan részvényes, akinek érdeke a közgyűlési határozat tárgyára nézve ellentétes a társaság érdekeivel, a közgyűlési határozat létrejövetelére ne gyakorolhasson befolyást. A részvénytársaság jogkörében kifejlődött bírói gyakorlat, — amelynek elvét a korlátolt felelősségű társaság közgyűlésén hozandó határozatokra vonatkozólag az 1930. évi V. t-c. 38. §-a harmadik bekezdése és 50. §-a is magáévá tette, — a szavazati jog kizárását maga után vonó ilyen esetekül tekinti főként azt, ha a közgyűlési határozat a részvényest valamely kötelezettség vagy felelősség alól felmenti, ha az illető részvényes ellen indítandó perről van szó. A most felsorolt esetek mindegyikében nyilvánvalóan megállapítható az érdekellentét a közgyűlési határozatok tárgyára nézve egyrészt a társaság, másrészt az illető részvényes között. Ezzel szemben ilyen érdekellentétről a fennforgó esetben nem lehet szó, mert a felperesek egyedül arra hivatkoznak, hogy az A.-i Takarékpénztárt, mint az alperesi r. t. affiliálóját és nagyszámú részvényeinek tulajdonosát nagyobb anyagi érdekeltség fűzi az alperesi részvénytársasághoz^ mint a kisrészvényes felpereseket. Ez a körülmény azonban magában véve semmikép sem alkalmas annak megállapítására, hogy az A.-i Takarékpénztár és az alperesi részvénytársaság érdeke között valamelyes érdekellentét állana fenn; nincs tehát semmiféle alapja annak, hogy az A.-i Takarékpénztár r. t. szavazatai érvénytelen szavazatoknak minősíttessenek és ebből folyóan a szavazás eredményének megállapításánál figyelmen kívül hagyassanak. (Kúria P. IV. 1736/1934.) A K. T. 177. §-ához. Közgyűlést megelőző Jrészvényletétel külföldit is köti. Egy hirdetményben határozatképtelenség esetére újabb közgyűlés nem hívható össze. Az alapszabályoknak azt a rendelkezését, hogy a részvényeket a közgyűlést megelőzőleg legalább három nappal letétbe kell he lyezni, a részvényesnek ismerni kell akkor is, ha az a részvényes külföldi. Az alapszabály oknak az a rendelkezése, hogy ha a közgyűlés nem határozatképes, úgy harminc napon belül újabb közgyűlés hívandó össze, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül érvényesen határozhat az előző közgyűlés napirendjére felvett tárgysorozat felett, nem értelmezhető úgy, hogy egy hirdetményben a határozat-