Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

41 csen, ezt az okiratot az ideiglenes részvényutalvány helyettesíti. Téves ezért a másodbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az ideiglenes részvényutalványok letevői részvényesi jogokat a közgyűlésen nem gyakorolhattak volna pusztán amiatt, mert nem végleges részvényokiratokat, hanem ideiglenes részvényutalványokat helyeztek letétbe. A részvényesi jogok korlátozásának a másodbíróságnak az a feltevése sem lehet jogszerű indoka, hogy a letett ideiglenes részvényutalványok a végleges részvényokiratok elzálogosítása útján keletkezhettek: mert a részvények elzálogosításának ténye a részvényest tulajdonosi jogállásától és ebből folyó részvényesi jogaitól meg nem foszthatja. (Kúria Pk. 5255/1938.) Közgyűlés határozatképességének hiánya. A határozatképességhez szükségesnél kisebb számban megjelent részvényesek érvényes közgyűlési határozatokat nem hozhattak, ezért a fellebbezési bíróságnak a közgyűlés minden határozatát megsemmisítő döntése megfelel az anyagi jog szabályainak. (Kúria P. IV. 1C6/1936.) Összes részvényesek jelenlétekor közgyűlésösszehívás alakszerűségei. Ha a közgyűlésen az egész alaptőke az összes részvényekkel képviselve van, rendszerint közömbössé válik az, hogy az egybehívás alakszerűségeit megtartották-e, mert a határozat hozatalában az összes részvényesek résztvesznek és így őket jogsérelem nem érheti. Érvényes határozat hozatalához azonban ekkor is szükséges, hogy az egész alaptőkét képviselő részvényeseket a szavazati jogosultság az alapszabályok szerint megillesse, — az ennek alapfeltételét alkotó ténykörülmények fennforogjanak. Az alapszabályok 11. §-a értelmében szavazati jogosultsággal csak az a részvényes bír, aki részvényeit legalább öt nappal a közgyűlés előtt a megliívási hirdetményben kijelölt helyen letétbe helyezte. A rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a meghívás egyénenként aláírt meghívóval történt és a megjelent részvényesek magukat az erre a rendkívüli közgyűlésre kiállított letéti jegyzékkel igazolták. Arról, hogy a meghívó öt nappal a közgyűlés előtti letétet kívánt volna meg, a részvényeket eddig az időpontig tették volna le, a közgyűlési jegyzőkönyv mit sem foglal magában. Csak egy nappal a közgyűlés előtt tartott árverésen szerezte meg F. B. a 25.000 darabból álló egész részvényállományt és így négy nappal korábban azokat F. 13., annak neje, F. M. K. E. és dr. G. I. saját részvényeikként letétbe nem tehették. A részvényeknek az alapszabályszerű időben letétbe nem helyezett volta miatt viszont a részvényesek egyikének sem volt szavazati jogosultsága és így a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhatott. (Kúria Pk. IV. 2864/1935.) Kieső szavazatok után is fennálló többség. Ha az összes szavazatok számából bizonyos számú szavazat ki is esik, a határozatoknak az alapszabályokban megkívánt szótöbb-