Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

40 de napirendre nem tűzött indítvány olyan természetű vo-'t, amely a közgyűlésen hozott határozatokra kihatással, befolyással lehetett volna. Minthogy pedig a felperes maga sem mutat ki támadásaiban a napirendre nem tűzött indítványai és a hozott közgyűlési határozatok bármelyike között a fennebb kifejtetteknek megfelelő kapcsolatot, a közgyűlés határozatainak megsemmisítésére irányuló keresetnek jogszerű alapja nincsen. Egyébiránt a felperesnek a K. T. 177. §. harmadik mondatából folyó jogánál fogva módjában állott volna magán a közgyűlésen olyan értelmű indítványt tenni, hogy hívjanak össze újabb közgyűlést és ennek napirendjére tűzzék ki az általa előzőleg az igazgatósághoz benyújtott indítványt, Ilyen kérelmet felperes az adott esetben a közgyűlés elé annál inkább terjeszthetett volna, mert a közigyűlésen mindvégig jelen is volt és mert ilyen indítvány tételéhez a törvény kifejezett rendelkezésén felül a közgyűlés tárgysorozatának 6. pontja (egyéb indítványok) még külön is módot adott. A felperes azonban ezzel a jogával nem élt ós így a közgyűlés ebben a kérdésben nem határozott. A felperes felülvizsgálati kérelme ezek okából volt elutasítandó. (Kúria P. IV. 1785/1938.) Részvényesi minőség igazolása határozat megtámadásánál. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a K. T. 174 §-a alapján közgyűlési határozatot perrel megtámadni csak annak igazolása mellett lehet, hogy a megtámadó fél a kereset megindításakor és a per folyama alatt is részvényes. Ehhezképest a részvényesi minőségét a közgyűlési határozat hatálytalanítása iránt keresettel fellépő felperes már a keresetben tartozik kimutatni és ennek hiányát a fellebbezési eljárás során annál kevésbbé pótolhatja, mert az a K. T. 174. §-ában a keresetindításra megállapított /jogvesztő határidő meg nem engedett meghosszabbítására vezetne. (Kúria P. IV. 2915/1935.) Ideiglenes részvényutalvány letétele a közgyűlés elölt. Részvényokiratok h lánya. Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaságnak részvényokiratai nincsenek, a tagsági minőséget és az azon alapuló jogok gyakorlatát ki nem zárja, mert a részvénytársasági tagsági jogosultságnak az erről szóló értékpapírnak — a részvényokiratnak — kiállítása nem feltétele; ilyen papír kiállítása törvényi vagy alapszabályi rendelkezés hiányában nem is kötelező, a tagság minden esetre más módon is bizonyítható. Egymagában az a körülmény tehát, hogy a részArényes a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogosultsága igazolásául nem végleges részvényokiratot, hanem ideiglenes részvényutalványt helyez letétbe, csupán a valóságos részvénytulajdonosi minőség igazolása célját szolgáló alapszabályi rendelkezés jogi tartalmával akkor sincsen ellentétben, ha az alapszabály a „részvények" és szelvényeik letétbe helyezéséről szól, mert mindaddig, amíg a végleges részvényokirat a részvényesnek kiadva nin-