Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

28 Vagyontárgyak értékelése. A részvényes keresettel megtámadhatja a részvénytársaság köztgyűlése által jóváhagyott évi mérleget amiatt, hogy annak adatai valótlanok, mert sértik a K. T. 199. §-a első és ötödik pontjában azi értékelésre nézive megszabott rendelkezéseket, melyek szerint: a vagyont abban az értékben kell felvenni, amely az üzleti év ntolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel; a kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számba, a behajthatatlanok pedig lejegyzendők. A vagyontárgyak értékelése, a követelések jogi érvényesíthetőségének, továbbá behajthatóságának előzetes megítélése azonban csak tágkörű szaibad mérlegelés alapján lehetséges. Ezért azt egyedül abban az esetben léhet törvénysértőnek tekinteni, ha a mérlegelés nyilvánvalóan a jogi és gazdasági helyzetnek, valamint az észszerűsógnek figyelmen kívül hagyása mellett, tehát a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon történt. (Kúria P. IV. 7196/1929.) Mérlegszerű nyereség mikor alakult Az előző évek veszteségének jövedelemből, vagy tartalékokból történt fedezése előtt az alaptőke leszállításának esetén kívül mérlegszerű nyereség nem lehetséges. (Bp. T. 6472/1932.) Nyereség elvonása. Amiként azt a Kúria Pk. IV. 3332/93. 1931. számú határozatában kimondotta, az alapszabályok korlátozhatják ugyan a tiszta nyereség felosztását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra meghatározott összeg levonását rendelik, de a közgyűlés többségének szabad tetszésére nem bízhatják azt, vájjon a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részét is kizárni kívánja-e a felosztásból; a tiszta jövedelemből a vállalat létérdeke által megengedett bizonyos fokú részesedés ugyanis a részvényhez fűtződő alapvető jog és a közgyűlés többsége részére az alapszabályokban megengedhető jogkör nem terjedhet annyira, hogy elvonja a részvényestől a tiszta nyereségnek azt a részét is, amely az üzleti év végén a részvénytársaság valódi érdekeinek veszélyeztetése nélkül felosztható. (Kúria. Pk. IV. 3988/1931.) Közlési kötelesség határai. A részvényes a közgyűlésnek mérlegmegállapító határozatát a K. T. 174. §-a alapján megtámadhatja, ha az évi mérleg adatai helytelenek, illetve a mérleg összeállítása a törvénnyel vagy az alapszabályok rendelkezéseivel ellentétes. Ebből az ellenőrzési jogból következik, hogy a részvényes a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához szükséges adatok tekintetében az évi rendes közgyűlés tere, célja ós a tárgy természete által megszabott korlátok között a közgyűlésen a r.-t. igazgatóságától felvilágosítást kérhet és ezt a felvilágosítást a vezetőség addig a határig, amíg