Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

29 a vállalat üzleti érdeke veszélyeztetve nincsen, megadni tartozik. A közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint a felperesnek mindarra a kérdéseire, amelyeket a felperes a közgyűlésen előterjesztett, a közgyűlés elnöke megfelelt és ezt a választ a közgyűlés többsége elfogadta. A felvilágosítás megadásának hiányára e szerint a felperes nem hivatkozhatik. A felvilágosítás tartalma pedig jogszerűen csak akkor volna panaszolható, ha az annak alapján hozott közgyűlési határozat törvény- vagy szabályellenes. (Kúria P. IV. 1952/1930.) Részvényösszevonás. A tíz pengő névértékről öt pengő névértékre leszállított régi részvények tíz darabjának egy ötven pengő névértékű részvénnyé összevonása nem sért törvényes rendelkezést, mert az a körülmény, hogy a hányadrészvényesek bizonyos szempontból jogaik gyakorlása tekintetében együttes eljárásra vannak utalva, nem jelenti részvényesi jogaik lényeges csorbítását. (Kúria P. IV. 815/1931.) Megtámadási perben könyvek felmutatása. A könyvek felmutatását a kétes követelések mily összegben felvétele kérdésében nem kívánhatja a felperes, mert erre közgyűlési határozat megtámadási perben is csak a K. T. 175. §-ában foglalt előfeltételek fennforgása esetében lehetne joga, minthogy a könyvek felmutatása avégből, hogy a felperes azokat egész terjedelmükben betekinthesse és vizsgálat tárgyává tegye, a társasági üzletkezelés körébe esik. (Kúria P. IV. 4113/1931.) Alaki támadási ők érvényesítési ideje. Csak a fellebbezési eljárásban — több mint másfél évvel a keresetindítás után — érvényesíti a felperes azt az alaki támadási okot, hogy a meghívó csak az igazgatósági tagok szolgálati illetményeire kiterjedő határozatot tűzte napirendre, ámde az igazgatósági és végrehaj tóbizottsági járandóságok utáni adómegtérítés nem ilyen természetű járandóság, erről tehát a közgyűlés — mint a meghívóban ki nem tett tárgy felett — a K. T. 177. §-a értelmében érvényes határozatot nem hozott. Ezt az utóbbi támadást tehát a felperes már kétségtelenül a K. T. 174. §-4ban megszabott tizenöt napon túl terjesztette elő. A fellebbezési bírósógnak az a döntése tehát, mellyel ennek az utóbbi támadásnak mégis helyt adott, a K. T. 174. §-át sérti. (Kúria P. IV. 2807/1940.) Megtámadási jog alapfeltételei. Per folyamán megszűnt részvényesi minőség. A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint közgyűlési határozat megtámadására rendszerint csak az a részvényes jogosult, aki a megtámadott határozat hozatalakor már részvényes volt és ettől kezdve a megtámadási per jogerős befejezésóig az. marad. E jogszabálynál fogva III. rendű alperest a kereshetőségi jog nem illeti