Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

27 lésének korlátja s így a támadás jogos alapja tehát csak az lehel, hogy a határozat niegokolatlanul oly mértékű tartalékolást rendel, mely a részvényeseknek a nyereségosztalékhoz való törvénybiztosította jogának teljes meghiúsítására vagy legalább is lényeges megrövidítésére vezetne. Adott esetben azonban az újabb beszerzések teljes értékben felvett vagyontételeinek azonos összegű értékcsökkenési tartalékalappal ellentételezése s így a nyereségszámításból kiesése sikerrel meg nem támadható. (Kúria P. 8246/1930.) Megtámadás gazdasági célszer űtlenség okából. Nincs megtámadásnak helye azon az alapon, hogy a határozat a társaságra anyagilag nem előnyös, üzletviteléhez nem szükséges vagy a részvényesekre káros, mert e kérdések mérlegelése és eldöntése a közgyűlés többségének hatáskörébe tartozik, azt a kérdést tehát, hogy alaptőkeemelésre a társaságnak anyagi szempontból szüksége volt-e, megtámadási perben elbírálni nem lehet. (Kúria P- VII 820/1932.) Megtámadása alaptőkeemelésnek gazdasági célszer•űtlenség alapján. A K. T. 174. §-ának rendelkezését kétségtelenül abban az értelemben kell venni, hogy a közgyűlési határozat csupán abból az okból támadható meg, hogy az a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütközik, nincs azonban megtámadásnak helye azon az, alapon, hogy a határozat a részvénytársaságra anyagilag nem előnyös, üzletvite léhez nem szükséges, vagy hogy a részvényesekre káros, mert ezeknek a kérdéseknek a mérlegelése és eldöntése a közgyűlés többségének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az a kérdés tehát, hogy alap tőkeemelésre a részvénytársaságnak anyagi szempontból szüksége volt-e, a megtámadási perben elbírálás tárgya nem lehet. (Kúria P. IV. 5109/1929.) Leltári tárgyak alacsony értékelése. A leltári tárgyak alacsony értékelése nem ütközik a K. T. 199. §. 1. pontjának rendelkezésébe, ha ez az alacsony értékelés nem megy túl azokon a határokon, amelyeket a gazdasági és jogi viszonyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás és óvatosság indokolttá tesz és ekként ez az alacsonyabb értékelés nem szolgál meg nem engedett és az egyes részvényes jogainak kijátszásárai vagy megrövidítésére irányuló célokat. (Kúria P. IV. 1053/1932.) Berendezési vagyontárgyak mérlegbe beállítása. A mérleg kellő áttekinthetőségét érinti ugyan az, hogy a berendezési vagyontárgyak értéke az „adósok" rovatába van beállítva, ámde ennek a körülménynek a mérleg végeredményére befolyása nincs, következéFkép e miatt sem lehet szó a törvény említett rendelkezésének vagy az alapszabályoknak megsértéséről. (Kúria P. IV. 815/1931.)