Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

26 rozatnak ezeknek az alakszerűségeknek a megsértése miatt történt megtámadása tehát a K. T. 174. §-ának második bekezdésében megszabott határidőben érvényesítendő. (Kúria P. IV. 5904/1929.) Szabálytalan Igazgatósági ülésen választolt elnök által összehívott közgyűlés. Ahhoz, hogy a részvénytársaság igazgatósága érvényes határozatot hozzon, nem elegendő, hogy az, igazgatóság tagjai az igazgatóság határozatképességéhez az alapszabályok által megkívánt számban az igazgatósági ülésen jelen legyenek, hanem szükséges az is, hogy az igazgatósági ülés szabályszerűen hívassék össze. Az, hogy az összehívott igazgatósági ülésen érvényes határozat csak olyan kérdésben hozható, amely az ülés tárgyaként az igazgatóság összes tagjaival közöltetett, a dolog természetének a következménye; mert csak arról az ülésről távolmaradó igazgatósági tagról vélelmezhető, hogy az ülésen megjelentek szabályszerű határozatának magát alávetette, aki tudja, hogy az, ülésen miről lesz szó. A szabálytalanul összehívott igazgatósági ülés 'határozatait jogszerűnek elismerni nem lehet, következőleg: az igazgatóság megválasztott elnökének P. Ödön sem tekinthető. A részvénytársasági alapszabályok 15, §-a értelmében a részvénytársaság közgyűlésén az igazgatóság elnöke elnököl. A bemutatott jegyzőkönyv szerint P. Ödön elnöklete alatt — alapszabályellenesen — tartott rendkívüli közgyűlés összes határozatai ennélfogva szintén semmisek. (Kúria P, IV. 157/1932.) Igazgatóság és felügyelőbizottság felmentése. A felmentés megadása, amely egyéb károsultaknak az igazgatóság tagjai ellen a K. T. 189. §-a alapján, a felügyelőbizottság tagjai ellen pedig a K. T. 196. §-a alapján érvényesíthető kártérítési igényét egyáltalában nem szünteti meg, a közgyűlésnek olyan joga, amelyet belátása szerint gyakorolhat. (Kúria P. IV. 5904/1929.) Részvénytulajdonosi jogkör részvény zálogbaadásakor. Ha a kereseti részvényeknek a felperesek által az alperesnek zálogbaadásakor a peres felek nem állapodtak meg abban, hogy a felperesek a részvényeknek zálogul lekötöttsége ideje alatt részvényesi jogaikat nem gyakorolhatják, a felpereseket, mint a részvények tulajdonosait mindenesetre megilleti az a jog, hogy a per folyama alatt bírói letétbe helyezett részvényeik alapján, zálogjogul lekötöttségükre tekintet nélkül, részvényesi jogaikat gyakorolhassák. (Kúria P. IV. 5202/1929.) Tartalékalap emelésének korlátai. A kir. Kúria 1928. P. IV. 5650. szám alatt hozott ítéletében már kimondotta, hogy a tartalék emelése tárgyában hozott közgyűlési határozat maga általában mint sem a törvénybe, sem az alapszabály ba nem ütköző, sikerrel meg nem támadható. A tartalékalap eme-