Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

23 így pedig az a tíz pengő névértékű részvény, amelyet a felperes a részvényesi mivoltának igazolásául letett, »/»•. tehát hányadrészvény. A K. T. 147. §-a ama rendelkezése mellett, amely szerint a részvénytársaság alaptőkéje egész vagy hányadrészvényekből állhat és a K. T. 163. §-ának arra a rendelkezésére tekintettel, amely szerint minden részvényest — tehát a hányadrészvényest is — a társasági vagyon arányos része illeti, a K. T. 164, §-ában foglalt annak a szabálynak, hogy a részvények tulajdonosaikra nézve oszthatatlanoknak tekintendők, helyes értelme az, hogy a hányadrészes önmagában csupán a társasági vagyonban való részesedésre vonatkozó jogokat érvényesítheti, a részvény tulajdonával járó egyéb társasági jog gyakorlását azonban az új részvények névértékének megfelelő össznévértékű részvények együttvéve biztosítják. A, felperes tehát a letett tíz pengő névértékű (Vm) bányadrészvénye alapján a megtámadott közgyűlési határozat hatálytalanítása iránt keresettel fel nem léphet. Nem változtat ezen a döntésen az a körülmény sem. hogy a felperes az 1936. május 26.4 tárgyaláson további kilenc darab hányadrészvényt felmutatott, mert a felperes — bírói felhívás ellenére — sem bizonyította azt, hogy a felmutatott kilenc darab hányadrészvénynek már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor és azóta is állandóan tulajdonosa lett Ápolna, vagy amennyiben azok az ő tulajdonai nem voltak, a felperes mind a tíz hányadrészvény igazolt közös képviselőjeként tette folyamatba és folytatta ezt a pert. Ha pedig az alperes részvényösszevonási határozata, — mert azt állítja, hogy a résztvényei a tőzsdén jegyeztetnek —, a 7000/1935. P. M. sz. rendelet 7., 9—13. §-ain alapulónak lenne tek:ntendő, akkor a felperest a közgyűlés megtámadásának joga a ren delet 12. §. utolsó bekezdésében, esetleg a 11. §. utolsó bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés értelmében ugyancsak nem illetné meg. Kereshetőségi joga tehát ebben az esetben sincsen. (Kúria P. IV. 1241/1937.) Bemutatóra szóló részvény megsemmisítése. Bemutatóra szóló részvények bírói megsemmisítése iránt az eljárás a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. (Kúria Pk. VII. 4594/1934.) A K. T. 166. §-ához. Elsőbbségi kötvény névértéke a r. t. adóssága s nem része az alaptőkének. Am elsőbbségi kötvények a részvénytársaság alaptőkéjének részét nem alkotják, azoknak névértéke a részvénytársaságnak adóssága. Az elsőbbségi kötvénybirtokosok tehát a részvénytársaság hitelezői (nem részvényesei), miként ez a K. T. 166. §-ának rendelkezéseiből is nyilvánvalóan kitűnik. A K. T. 204. §-a értelmében tehát az ezekben a kötvényekben megtestesített követelés a felszá-