Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

24 molás során teljes értékében kielégítendő nem úgy, mint a részvényekben foglalt követelés, mert a részvények csak a tartozások kiegyenlítése titán fennmaradt vagyonrész arányos felosztásából származó összeggel, tehát esetleg1 a részvény értékének csak egy hányadával nyernek beváltást, sőt azokra — ha a vagyonból már mi sem jut — még fizetésnek sem kell történnie. (Kúria Pk. IV. 1277/1940.) Összes részvények tulajdonosának felelőssége. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság összes részvényei egy kézben vannak, a részvénytársaság jogi önállóságát nem szünteti meg. Következéskép ez a tény a részvénytársaságnak, a társasági kötelezettségekért a K. T. 188. és 203. §-ai értelmében fennálló felelősségét, valamint a részvényes felelősségének a K. T. 168. §-ában meghatározott korlátját nem érinti. (Kúria P. IV. 3854/1939.) Részvénybefizetésbe más követelés nem számítható be. A részvénynévérték befizetési kötelezettségébe a részvénytársaság tartozásának átvállalása folytán keletkezett követelés be nem számítható. (Kúria P. IV. 3647/1934.) A K. T. 172. §-ához. Álrészvényes fogalma. Akár a részvényesi jogok gyakorlása céljából csak színlegesen, akár valósággal, de visszaadási kötelezettséggel (fiduciárius alapon) ruházza át a részvényes a részvényeit harmadik személyre, az utóbbi mindkét esetben nem megbízott, hanem álrészvényes (Kúria P. IV. 141/1938.) Részvényesi minőség bizonyításának módja. Részvényesnek csakis a részvény tulajdonosát lehet tekinteni, a felperes részvényesi minősége attól függ, hogy tulajdonosa voit-e akárcsak egy alperesi részvénynek is és pedig úgy már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor, mint a per egész folyama alatt is. Tekintve azt, hogy a Kt. 172. értelmében a bemutatóra szóló részvények átruházása azok átadása által történik, a részvény birtokosi minőségét részben a keresetlevélhez csatolt közjegyzői tanúsítvány tartalmával, részben egy részvénynek elnöki letétbe helyezésével már igazolt felperest nem lehet kötelezni további és pedig ^részvénytulajdonosi minőségének igazolására is, vagyis annak kimutatására, hogy ő valóban tulajdonjogi átszállásra alkalmas jogügylet útján szerezte részvényeit. (Kúria P. IV. 219/1938.)