Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
13 Alapszabályok a cégjegyzés módjáról. Az alapszabályok szerint a cég jegyzése akként történik, hogy 2 igazgatósági tag írja a cég alá a nevét, ha pedig a társaság cégvezetőt alkalmaz, úgy egy igazgatósági tag és a cégvezető együttesen jegyzi a céget. Ezen alapszabályrendelkezés azonban a törvény kötelező rendelkezését sérti, mert a cégvezető aláírásától teszi függővé az igazgatóság cégjegyzési jogát. Már pedig a törvényes rendelkezések folytán az igazgatóság jogköre nem korlátozható, ennélfogva a törvényszék az előterjesztésnek helyt adott s a megfelelő alapszabálymódosításra hívta fel a társaságot. (Bpesti törvényszék Cg. 36.298/5/1935.) Alapszabályokban biztosítandó az osztalékigény. Az alapszabályoknak azt az intézkedést, hogy a közgyűlésnek a tiszta nyereség 'hovafordításáról szóló határozata nem sértheti a részvényesek osztalékjogát, határozottan kifejezésre kell juttatnia, vagyis biztosítania keU a részvényesnek az alapszabályszerü levenások után fennmaradó tiszta nyereségből az osztalékhoz való igényét, hogy többségi határozattal a részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló osztalékigénye meg ne hiusíttassék. Annak eldöntése, vájjon az osztalékjog megsértése fennforog-e, csak az üzleti helyzet szükségleteinek ismeretében, a vonatkozó közgyűlési határozatnak a cégbíróság által hivatalból való felülvizsgálásánál, továbbá a K. T. 174. §-a szerint netán megindított megtámadási per keretében esetenként történhetik. Ennek az elbírálásnak, lehetővé tétele érdekében pedig a tiszta nyereség hovafordításáról határozó közgyűlés (esetleg az igazgatói jelentésben foglaltakra utalással) természetesen megfelelően feltárni tartozik azokat a rendkívüli üzleti körülményeket, amelyek miatt a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonásokon felüli összegét is részben vagy egészben kivonja a részvényesek között való felosztás alól. (Kúria Pk. 4504/1933.) Alapszabályi rendelkezés közgyűlési meghívóról. Az alapszabályok 12. §-ának a közgyűlési meghívó tartalmára vonatkozó rendelkezése a K. T. 157. §-ának 8, pontját alkalmazó joggyakorlat, valamint a magyar királyi Kúria Pk. IV/741/1930/55. számú végzése szempontjából hiányos, mert nem írja elő, hogy a közgyűlési meghívónak a tárgysorozaton kívül a közgyűlés megtartásának helyét, idejét, a részvények letéteményezésének módozatait és amennyiben alapszabálymódosítás is tárgya a közgyűlésnek, úgy a módosítandó §. számát és a módosító indítványt legalább is tartalmának lényegében szintén tartalmaznia kell. (BpesH törvényszék Cg. 4776/65/1935.) Alapszabályok a rendkívüli közgyűlés összehívásáról. Az alapszabályok 13. §-ában foglalt arra vonatkozó felsorolás, hogy mikor kell rendkívüli közgyűlést összehívni, hiányos, mert