Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

14 a rendkívüli közgyűlés nemcsak az ott említett esetekben, hanem a K. T. 187. ós 195. §-aiban említett esetekben is összehivandó,de összehívandó akkor is, ha az igazgatósás, illetőleg a, felügyelőbizottság létszáma az alapszabályokban megállapított létszám alá száll. Ide vonatkozóan megjegyzi a kir. törvényszék, hogy az ilyen alap szabályi felsorolásoknak csak akkor van értelmük, ha a felsorolás kimerítő, mert ellenkező esetben csak megtévesztésre ad alkalmat (Bpesti tvszék Cg. 29.852/1935.) Alapszabályok a közgyűlési meghívó közzétételéről. A K. T. 157. §. 15. pontjának alkalmazása körül kifejlődött bírói gyakorlat szerint ha az alapszabályok a társasági hirdetmények és ezek között a közgyűlési meghívó közzétételének módját illetően akként rendelkeznek, hogy ezek egy Debrecenben megjelenő lapban teendők közzé, a rendelkezés törvényszerűnek nem tekinthető, mert ehhez meghatározott lapnak névszerinti megjelölése szükséges. (Debreceni tvszék Ct. 859/43^1935.) Alapszabályok az újabb közgyűlés napjáról. Az alapszabályok 30. §-ának 3. bekezdése szerint a határozatképtelenség miatt meg nem tarthatott közgyűlés után új közgyűlés hívandó össze, amely azonban a kihirdetéstől számítandó 8 napra tehető. Ez a rendelkezés lehetőséget nyújt a második közgyűlés összehívásának bizonytalan időre való elodázására, miért is az alapszabályokban megállapítandó volna az az időpont, amelyen belül a határozatképtelenség miatt megtartható nem volt közgyűlés után az új közgyűlést össze kell hívni. (Bpesti tvszék Cg. 7011/1935/39.) Zálogul átadott részvények közgyűlési letétül szolgálása. A felek egyezően adják elő, hogy az 1700 darab alperesi részvényt a felperes és négy vevőtársa a részvények vételára fejében egyetemlegesen vállalt kötelezettségük biztosítékául helyezték el közös számlára a hitelező M. N. G. Banknál. E szerint a fenti részvények — amint nem vitás — még 1930. február hó 14-én — a M. N. G. Bank zálogbirtokába kerültek és megszakítatlanul ott voltak az 1932. évi június hó 25. napján megtartott alperesi közgyűlés napján is. Akkor, amidőn a részvénytársaság alapszabályai — mint ebben az esetben is — akként rendelkeznek, hogy a közgyűlésen résztvenni szándékozók részvényeiket a közgyűlés megtartása előtt letétbe hJelyezni kötelesek, rendszerint elegendő, ha a letétel korábban vagy akár más célból is történt, utóbi esetben azonban, amiként azt a m. kir. Kúria P. IV. 7066/1916/24. sz. határozatában már korábban is kimondotta — szükséges, hogy a letevő és a letéteményes megállapodjanak abban, vagy egyébként kétségtelen, hogy a letétel a jövőbeli közgyűlésen való igazolás céljaira is szolgál. (Kúria P. IV. 2459/1933.)