Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

115 Külföld r.-t. fiókja magyar cég. A külföldi részvénytársaságoknak Magyarországon létesített fiókvállalata a kereskedelmi törvény tizedik cím VI. fejezetében foglalt rendelkezések alapján magyar cégnek tekintendő. Magyar cégnél (vállalatnál) Magyarországon teljesített szolgálatból eredő mindennemű igények, mégha a szolgálattevő külföldi (honos is, már a nemzetközi magánjog általános elvei és a magya,r jogszabályok szerint bírálandók el, hacsak a felek valamely külföldi jog alkalmazását kifejezetten ki nem kötötték. (Kúria P. II. 3656/1928.) A K. T. 211. §-ához. Külföldi r.-t.-nál cégvezető. A külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe részére cégvezető ki nem rendelhető, (Budapesti Tábla P. VI. 10.402/1931.) Külföldi r. t. belföldi fiókjának lehet cégvezetője. A K. T. 211. §-ának 3. és 5. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe részére magyar területen székelő képviselőség rendelendő ki, aki a fiók érvényes jegyzésére feljogosítandó. Nemcsak ezen hanem a K. T.nek a külföldi részvénytársaságokról szóló Vl-ik fejezete sem tartalmaz azonban olyan tiltó rendelkezést, amely szerint a belföldi fióktelep részére cégvezető kirendelhető nem volna. Ezért, de mert a Kt. 37. §-a kifejezetten azt a rendelkezést tartalmazza, hogy cégvezetőt •a kereskedelmi üzlet tulajdonosa kirendelhet, ezen okból a helyi képviselőség azon kérelmével, hogy az anyaintézet, tehát a cégtulajdonos által rendelt cégvezető ezen minősége és cégjegyzési jogosultsága bejegyeztessék, elutasítható nem volt. Kiemeli a kir. törvényszék, hogy a K. T. 211. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a belföldi fióktelep részére az államhatalommal szemben is felelős cégjegyzési jogosultsággal felruházott képviselőség felállítását követeli meg, még nem következik az, hogy az az üzlet vezetése céljából kirendelhető ne volna. (Bpesti tvszék Cg. 34.31471933/5.) A K. T. 218. §-ához. Alaptőke elvesztésénél közgyűlés összehívása. A panaszlott igazgatósági tag az 1926. évről szóló mérleg- összeállítása előtt az üzleti számadásokból meggyőződött arról, hogy a társaság alaptőkéjének több mint felét elvesztette, mindazonáltal a K. T. 187. §-a ellenére a közgyűlés azonnali egybehívása iránt nem intézkedett avégből, hogy a részvényesek a társaság további fenn-