Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

6 mert a K. T. 549., 557—559. §-ainak rendelkezéséből az következik, hogy a K. T. intézkedései az. ily részvénytársaságokra is általában kiterjednek, és mert ehhez képest az egyenlő elbánás elvénél fogva ezek a részvénytársaságok is alá vannak vetve annak a jogszabálynak, amely az eredeti üzletkör megvátoztatását vagy kiterjesztését csak az összes részvényesek egyhangú határozata esetén engedi meg. (Kúria Pk. IV. 3510/1936.) Alapítók elővételi joga későbbi részvényeladásnál. Az alapszabály abbeli rendelkezésére tekintettel, „hogy bármely részvényes eladni kívánt részvényeire az alapítóknak elővételi joguk van", a részvényátruházásba való beleegyezés feltételhez érvényesen nem köthető, következőleg az ilyen feltétel kitkötése joghatály nélküli. Az alapszabály joghatályosan nem is adhatna jogot az alapítóknak ahhoz, hogy a részvényátruházáshoz való egyenes beleegyezés, vagy annak egyenes megtagadása lielyett olyan korlátozott hozzájárulást adjanak, melynek hatása a részvényátruházást követő időbeli feltételtől függ. (Kúria P. IV. 3810/1932.) A K. T. 151. §-ához. Részvénytársaság és a részvényaláírók felelőssége a cég törlése után. Teljesen téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, (hogy a részvénytársaságnak a cégjegyzékből való kitörlésével az alaptőke 70%-ának behívási kötelezettsége alól az igazgatóság tagjai mentesültek. A részvénytársaság magánjogi jogviszonyainak alanya marad a cégjegyzékből való törlése után is mindaddig, míg jogai és kötelezettségei az irányadó jogszabályok értelmében végleges elintézést nem nyernek. A részvények ellenértéke pedig a részvénytársaság alaptőkéje, a részvénytársaság vagyona lévén, a részvénytársaság ihitelezőinek fedezeti alapja marad akkor is, ha a részvénytársaság a cégjegyzékből töröltetett. Az ekként törölt részvénytársaság részvényeseinek, illetve rószvényaláíróinak a törvény és az alapszabályok szerinti részvénybefizetósi kötelezettsége ezekből folyóan fennáll annak ellenére, hogy a részvénytársaság a cégjegyzékből töröltetett. A részvénybefizetési kötelezettség esedékessé vált részének követelése körül e szerint mulasztás terhelheti az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait, ámde ez a mulasztás ebben a perben közömbös, mert ez a befizetési kötelezettség a részvénytársaságnak a cégjegyzékből való törlésével meg nem szűnt, ma is fennáll, a felperesi követelés kielégítésének mindenkor alapjául szolgált ós szolgál ma is, az alperesnek a hátralékos alaptőke behívása körüli mulasztása tehát —, Tia a részvénybefizetés iránti követelés az alperesek terhére eső időtartam alatt behajthatatlanná nem vált — a felperesnek kárt nem okozott. Az alperesek a felperessel szemben annak a kárnak a megtérítésével tartozhatnak, amely abból keletkezett,