Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
7 hogy a felperes követelése azokkal szemben, akik a követelés teljesítésére kötelesek, be nem hajtható. A felperes ezek szerint a részvénytársaság elleni követelését érvényesítheti, a részvénytársaság ellen vezetendő végrehajtás során a részvényaláírókkal szemben fennálló követelését lefoglalhatja és ha az adósok vagyonából követelése kielégítést nyert vagy nyerhet, a kártérítési követelésnek nyilvánvalóan alapja nincsen. A fellebbezési bíróság azonban a kártérítési követelés előfeltételének ezeket a döntő körülményeit kimerítő tárgyalásban nem részesítette. A behajtási eljárás eredményének vagy behajthatatlanságnak megállapítása előtt tehát a per érdemében határozni nem lehet, ezért a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §a- értelmében feloldotta. (Kúria P. IV. 4430/1939.) Névértékbefizetés elmulasztásának jogkövetkezményei. Ha a r. t megalakulásakor a részvények névértékének 10%-a nem lett befizetve és a társaság bejegyzése idején sem lett a részvények névértékének 30%-a tényleg befizetve, annak a következménye nem a törvényszerűen meg nem alakult r. t. semmissége, hanem a következmény a felszámolás elrendelése. (P. IV. 3967/1928., P. IV. 1942/1930., P. IV. 3591/1930.) (Kúria P. IV. 2655/1937.) A K. T, 152. §-ához. Részvényekre befizetett pénzek kamatai. A K. T. 152. §-a szerint az alapítók a részvényekre befizetett pénzekórt az aláíróknak csak addig felelősek, míg ez alól a közgyűlés határozata őket fel nem menti. A befizetett pénzek gyümölcse a dolog természete szerint osztja magának a pénzek a sorsát, s így ha az alapító nem felelős a pénzért, mert e tekintetben az alakuló közgyűlés felmentést adott neki, úgy a gyümölcsök sem követelhetők tőle. (Kúria P. IV. 4590/1930.) A K. T. 154. §-ához. Alakuló közgyűlés kései összehívása. A K. T. 154. §-ának utolsó bekezdése az alakuló közgyűlés két hónap alatt összehívásának elmulasztásához csak azt a jogkövetkezményt fűzi, hogy az aláírók a befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. De amennyiben az aláírók ezzel a jogukkal nem élnek s a társaság ennek folytán szabályszerűen megalakul, a részvénytársaságnak a rendes határidőn túl történt megalakulása ellen