Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
103 kiadások egyszerű összeállítása, csak egyik része a zárszámadásokat előkészítő tevékenységnek és ha az alapszabályok csak azt emelik ki a többi közül, akkor kétségtelenül nem azt akarják kifejezni, hogy az előkészítő munka egyrészének és magának a (az alperes szerint egyedül készítendő) mérlegnek kell a K. T. 199. §-ának, ha az felelni, mert a mérleg nem felelhet meg a K. T. 199. §-ának, ha az előkészítő tevékenység annak meg nem felelő és így még az összes előkészítő tevékenység felemlítése is csak céltalan ismétlés lenne, viszont azok csak egy részének kiemelése még egyenesen ellentmondó is. Az alapszabályok 39. §-ában említett bevételek és kiadások összeállítása tehát nem vonatkozhatik csak a mérlegelőkészítő munkákra, hanem az eredménykimutatásra. Abból, hogy a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő, világosan következik, hogy a mérlegnek külön kell feltüntetni a cselekvő és külön a szenvedő vagyonrészeket és az ezek összegének különbözete az, amely a mérleg végén kiteendő. Az eredménykimutatás tekintetében tehát önként következik, hogy az csak akkor felel meg a K. T. 199. §-ának, ha külön tünteti fel a tiszta vagyont gyarapító, nyereségjellegű bevételeket és külön a tiszta vagyont csökkentő, veszteség jellegű kiadásokat és a kettő egybevetése útján mutatja ki' az üzletév eredményét. Nem felel meg tehát az eredménykimutatásra is kötelező K. T. 199. §-ának az alperesnek az a számadása, mely a bevételeket a kiadások egy részével már csökkentett összegében állítja szembe az általános kiadások tételeivel s így sem a bevételekről, sem az elleplezett kiadásokról nem nyújt semmiféle felvilágosítást. Alaptalanul hozza fel az alperes azt, hogy más bányavállalatok is így készítik el eredménykimutatásukat, mert a törvénynek a fentiekben kifejtett helyes értelmezésével szemben netán ellentétes üzleti gyakorlat figyelembe nem jöhet. Az alperes eredménykimutatása tehát a kifejtettek szerint úgy a törvénybe, mind az alperes saját alapszabályaiba is ütközik. A záró-számadásokat megállapító, valamint az azokkal szerves kapcsolatban álló további megtámadott közgyűlési határozatok tehát megsemmisítendők. (Kúria P. IV. 1240/1937.) Eredménykimutatás kellékei. Gyártási számla részletezése. A m. kir. Kúria már ismételten kimondotta volt, hogy a kereskedelmi gyakorlatban a részvénytársaságok által készített eredménykimutatás a mérlegnek kiegészítő része és ezért az eredménykimutatásnak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-a követelményeinek. (P. IV. 848/1901., P. IV. 5611,1982., P. IV. 1545/1935. ós P. IV. 1240/1937.) Ugyanis nemcsak az összes vagyonnak, hanem a tiszta vagyonnak is minden változását elszámoló és a részvénytársaságok által kivétel nélkül használt kettős könyvvitelnél a (vagyon gyarapodását, vagy csökkenését mutató) mérleg a társaság tiszta vagyonát gyarapító, nyereség jellegű bevételeinek és a tiszta vagyonát csökkentő, veszteség jellegű kiadásainak üzletévi végeredményét mutató eredménykimutatással együtt szolgál az érdekeltek tájékoztatására. Ezt tartja szem előtt már az újabb törvényalkotás is, amely a részvénytársa-