Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
102 és tartozások elkülönített végösszege a nyilvánosság előtt továbbra is homályban marad. A m. kir. Kúria már kimondotta, hogy a kereskedelmi gyakorlatban a részvénytársaságoknál szokássá emelt e;redménykimutatás a mérlegnek kiegészítő része. (P. IV. 5611/1932.) A nemcsak az összes vagyonnak, hanem a tiszta vagyonnak is minden változását elszámoló és a részvénytársaságok által kivétel nélkül használt kettős könyvvitelnél ugyanis a vagyon gyarapodását vagy csökkenését mutató mérleg a társaság tiszta vagyonát gyarapító nyereség jellegű bevételeinek és a tiszta vagyonát csökkentő veszteségjellegű kiadásainak üzletévi végeredményét mutató eredménykimutatással együtt szolgál az- érdekeltek tájékoztatására. A Kt. 198. §-a által megkívánt mérlegközzététel tehát a zárszámadásoknak két elszámolásra tagozódása folytán ma már a második elszámolásra, az eredménykimutatásra is kiterjed. Az alperes alapszabályainak 8. és 11. §-ai a közzétételnek csak egy módját, a hivatalos lap útján való közzétételt ismerik. Alapszabályellenes tehát az olyan közzététel, amely a hirdetményben csak azt a helyet jelöli meg, ahol a zárószámadás másik része megtekinthető. Minthogy pedig a közgyűlésnek akként való egybehívása, hogy a közgyűlés nek oly fontos tárgyáról, mint az eredménykimutatás, az alperes a részvényeseit (és- a hitelezőit) előzetesen nem tájékoztatja, hanem őket alapszabályellenesen körülményes értesülésszerzés útjára utasítja, az alapszabályok 8. és 11. §-aival ellentétes volta miatt a Kt. 198. és 177. §-aiba is ütközik: a közgyűlésnek a tárgysorozat 1. és 2. pontja felett hozott határozatai ebből az okból is megsemmisítendők. (Kúria P. IV. 1545/1935.) Eredménykimutatás a mérleg kiegészítő része. A m. kir. Kúria már ismételten kimondotta, hogy a kereskedelmi gyakorlatban a részvénytársaságoknál szokásossá vált eredmónykimutatás a mérlegnek kiegészítő része és ezért az eredménykimutatásnak is meg kell felenie a Kt. 199. §-a követelményeinek (K. P. IV. 848/1931., P. IV. 5G11/1932. és P. IV. 1545/1935.) A nemcsak az összes vagyonnak, hanem a tiszta vagyonnak is minden változását elszámoló és a részvénytársaságok által kivétel nélkül használt kettős könyvvitelnél ugyanis a (vagyon gyarapodását vagy csökkenését mutató) mérleg a társaság tiszta vagyonát gyarapító, nyereség jellegű bevételeinek és a tiszta vagyonát csökkentő, veszteség jellegű kiadásainak üzletévi végeredményét mutató eredménykimutatással együtt szolgál az érdekeltek tájékoztatására. De azt, hogy az alperes zárszámadásának mérlegre és eredménykimutatásra tagoltnak kell lennie és hogy az utóbbinak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-ának, kötelezőleg előírja az alperes alapszabályainak a 39. §-a is, mert a bevételek és kiadások összeállítása az ú. n. eredménykimutatást jelenti és az alapszabályok 39. §-a úgy ennek, mint a mérleg elkészítésének is a K. T. 199. §-ának és a kereskedői alapelvnek megfelelő előkészítését rendeli el. A kereskedelmi alapelvek is azt követelik meg, hogy a kettős könyvvitel szabályainak megfelelő eredménykimutatás is készüljön, másrészt a bevételek és