Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

98 volt a vesztesége. Ez a veszteség kötelességévé tette a felügyelőbizottságnak az egész ügyvezetésnek, de különösen a veszteséget okozó P. I.-féle ügyieteknek megvizsgálását, amely vizsgálat azt eredményezte volna, hogy a r. t 1924. évi mérlege fiktív tételt tar talmaz és a Kt. 199. §. rendelkezései ellenére készült. Ha tehát a felügyelőbizottság tagjai ilyen körülmények között a tüzetesebb vizsgálatot mellőzték és a mérleget aláírták, a felperesnek ezzel a mulasztásukkal okozati összefüggésben álló káráért felelősek. A mérleg megvizsgálása 1925. május 28-át közvetlenül megelőzően történt, a felperesnek tehát csak az a kára van a IX—XI, rendű alperesek mulasztásával okozati összefüggésben, amely az ezt követően elhelyezett betétek elvesztése folytán érte. (Kúria P. IV. 5605/1936.) Közgyűlés az előterjeszteti mérleghez nincs kötve. A K. T. 198. §. első bekezdésének rendelkezése értelmében az igazgatóság kötelességében áll ugyan a mérleg elkészítéséről gondoskodni, a mérleget a felügyelőbizottság megvizsgálására bocsátani és a felügyelőbizottság által megvizsgált évi mérleget jelentés mellett a közgyűlés elé terjeszteni, ámde a közgyűlés, törvényes hatáskörénél fogva, az igazgatóságnak, felszámolás esetében a felszámolóknak indítványához kötve nincsen, a jelentés tudomásul vételét megtagadhatja, a zá,rószámadásokat az előterjesztettől eltérő más tartalommal megállapíthatja és ennek körében olyan javaslatot is elfogadhat, amely az igazgatóságtól, a felszámoló bizottságtól vagy a felügyelőbizottságtól származó javaslatnak nem minősül. Törvényi vagy alapszabályi ellenkező rendelkezés hiányában nincs tehát jogalap arra, hogy pusztán azért, mert a zárszámadás és a jelentés elkészítésében a felszámoló bizottság egyik vagy másik tagja részt nem vett vagy esetleg részt sem vehetett, a közgyűlés (határozatai megsemmisittessenek, hacsak a közgyűlést a zárszámadások és a jelentés elkészítésének körülményei tekintetében meg nem tévesztették. (Kúria P. IV. 5562/1938.) Eredménykimutatás nem kellő közzététele. A K. T. 198. §-a szerint a mérleg közzétételének nemcsak az a célja, hogy a részvénytársaság vagyoni helyzetére nézve a részvényesek tájékoztatást nyerjenek, hanem az is, hogy a társaság hitelezői és a társasággal egyéb jogviszonyban álló vagy jogviszonyba lépni kívánó érdekeltek is megfelelő tájékozódást szerezhessenek. A részvényeseken kívüli érdekelteknek tájékoztatása céljára viszont a társaság üzlethelyiségében való kitétel nem felel meg, 'hanem annak, — mindenki által való hozzáférhetés végett — a társasági hirdetmények közzétételére rendelt hirlap útján kell megtörténnie. Ha a részvénytársaság zárószámadásai mérlegre és eredménykimutatásra tagoltak, akkor a mérleg az eredménykimutatással együtt szolgál az érdekeltek tájékoztatására. A K. T. 198. ^-a által megkívánt és a kifejtettek szerint hirlapilag teljesítendő mér-