Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
99 legközzététel tehát a zárószámadások két számadásra tagozódása folytán a második számadásra, az eredménykimutatásra is kiterjedt. Az alperes részvénytársaság- alapszabályainak 15. §-a akként intézkedik, hogy mérleg- és eredményszámla (tehát eredménykimutatás is) készítendő, az 5. és 17. §-ai ped,ig a közzétételnek csak egy módját, a Soproni Hírlap vagy ennek megszűnése esetén valamely más, de Sopronban megjelenő újság útján való közzétételt ismerik. A közgyűlésnek akként való egy behívása, hogy a közgyűlésnek olyan tárgyáról, mint az eredménykimutatás, az alperes a részvényeseit előzetesen hirlapilag nem tájékoztatja, hanem nekik — anélkül, hogy őket erre előzetesen figyelmeztetné — csak körülményes órtesülésszerzési módot nyújt, az alapszabályok 5. és 17. §-aiba és a K. T. 198. és 177. §-aiba is ütközik. Az alperes azzal is védekezik, hogy nála már 21. éve az a gyakorlat, hogy ő az eredménykimutatást csak a társaság helyiségében teszi közzé, amiről a részvényesek tudtak is. Ámde az írott alapszabályokkal és a törvény rendelkezéseivel ellentétes gyakorlat figyelembe nem jöhet. Az előadottakból következik, hogy az alperes alapszabály- és törvényellenesen hívta össze a rendes közgyűlést, ezt a körülményt a felperes, mint támadási okot a K. T. 174. §-a által megkövetelt záros határidőn belül érvényesítette, ezért az ezen a közgyűlésen hozott összes határoizatok már ebből az okból semmisek. (Kúria P. IV. 4735/1940.) A K. T. 199. §-ához. Vagyontárgyak értékelése. A közgyűlés az észszerű számítási lehetőségek korlátai között szabadon mérlegelheti a vagyontárgyak értékelésének megfelelő voltát. (Kúria P. IV. 815/1931.) Számadási tételek részletezése iránti részvényesi kívánság. Olyan állandó bírói gyakorlat, amely a K. T. 199. §-ával kapcsolatban vagy egyébként az eredménykimutatás részletezésének szükséges voltát állapítaná meg, nincsen; az eredménykimutatásnak egyes kiadási tételekkel előre csökkentett bevételi tételekre vonatkozó állandó bírói gyakorlat a kiadási tételek kötelező részletezésére ki nem terjed; ellenben állandó bírói gyakorlat az, hogy az évi számadások egyes tételeinek részletezése iránti részvényesi indítvány is a közgyűlés többségi akaratának van alávetve. Nem lehet szó tehát arról, hogy az alperes közgyűlésének az eredménykimutatást megálapító határozata törvénybe ütköznék, mint ezt a felperes állítja, a felperes kereseti támadása tehát érdemben alaptalan. (Kúria P. IV. 2904/1940.)
