László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

62 — Mt. 1542—1543. §§ — nyira .késedelmes, hogy e miatt a tulajdonos haszonbérbeadó ellen végrehajtás vezettetik, ez a körülmény a Ihaszonbérbeadóra nézve oly hátrányt képez, melynek alapján a haszonbéri szerződés 4. pontja szerint a haszonbéri viszony megszüntetése követelhető; tekintve azonban, hogy az adóhátralék egy része magát felperest terhelte, ennélfogva a felperes ellen vezetett végrehajtás által okozott hátrány az alperes adófizetési késedelméből származott hátránynak annál kevésbé volt tekinthető, mert felperes alperes határozott tagadásával szemben nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy az illetékes pénzügyigazgatóságtól beszerzett adatok szerint alperes terhére kimutatott csekély adóhátralék olyan adóhátralék lenne, mely miatt alperes ellen az 1883 : XLIV. tc. 39. és 53. §-a intézkedését szem előtt tartva, végrehajtás vezethető lett' volna. (C. 12948/1893.) Haszonbérelt épületek leégése esetén a haszonbérlő csupán az épületek helyreállítását vagy a szerződés felbontását követelheti, de nem követelheti, hogy a szerződés szünetelőnek kimondassék és neki az évi elmaradt haszon megítéltessék. (C. 3833/1918. Mj. Dt. VIII. 15.) Az új tulajdonos a haszonbérleti jog bekebelezésének esetét kivéve, ha a bérletet nem vállalja át, azt a bérlőnek a gazdasági év végére megfelelő időben felmondhatja. Annak elbírálásánál, hogy a felmondás megfelelő időben történt-e, vagy nem, figyelembe veendő, hogy az szolgálhatott-e elegendő idővel előbb figyelmeztetésül a bérlőnak arra, hogy a következő gazdasági évre a haszonbérelt ingatlanba beruházásokat ne tegyen és a haszonbérleti jogviszonyból eredő, vagy azzal kapcsolatban álló gazdasági viszonyait rendezhesse és lebonyolíthassa (C. 1786— 1919. Mj. Dt. XIII.) I, Telekkönyvben bejegyezve nem levő haszonbérleti jogviszony alapján birtokban volt haszonbérlő a vevővel, mint új tulajdonossal szemben, az ingatlan birtoklására vonatkozóan sommás visszhelyezási keresettel fel nem léphet. — II, Állandó bírói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy a telekkönyvi bejegyzéssel nem biztosított azt a haszonbéri szerződést, amelyet a haszonbérlőval a korábbi tulajdonos kötött, az ingatlan új tulajdonosa nem köteles ugyan fentartani, tartozik azonban a szerződési jogviszonyt a haszonbérlőnek felmondani és a gazdasági év végét bevárni avégből, hogy a haszonbérlő az addig őt illető termést saját javára betakaríthassa. (C. 4403/1920. M. Tára II. 84.) Jogszabály az, hogy a haszonbérbeadó a szerződés felbontását a szerződés valamely lényeges kikötésének megsértése esetében akkor is kérheti, ha ez a szerződésben kikötve nincs. —• A állandó bírói gyakorlat szerint a kikötött trágyázásnak az elmulasztása, valamint a szalmára és a takarmányra vonatkozó kiviteli tilalom megszegése, ha a kivitel oly mérvben történt, hogy ezáltal a haszonbérbeadó érdeke veszélyeztetve van, a