László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Haszonbérlet felmondása — 63 szerződés felbontására jogosítja fel a bérbeadót. (M. Tára II. 127.) A haszonbér fizetésében tanúsított késedelem okából a haszonbérbeadó sikerrel igényelheti a szerződés megszüntetését, még akkor is, ha a bérlemény karbantartására nézve elvállalt valamely kötelmének pontosan meg nem felelt. Az a körülmény, hogy a haszonbérbeadó a bérlemény kijavítása tekintetében vállalt kötelezettségének meg nem felelt, nem az esedékes haszonbérleti összegek visszatartására, hanem csupán arra jogosíthatja haszonbérlőt, hogy teljesítést és kártérítést .követeljen, vagy pedig a hiányokat sajátjából kijavíttatván, azt az esedékes haszonbérből levonhassa. (C. 579/1920. Mj. Dt. XIII. 98.) I. Az állandó bírói gyakorlat szerint csak a haszonbéri viszony gazdasági jellegét lényegében sértő bérlő mulasztás vonhatja maga után a szerződésnek bírói megszüntetését, valamint az oly mulasztás, amelynek jogi következményéül maguk a szerződő felek állapítják meg a haszonbérleti jogviszony megszűnését. A már beállott perlekedés szülte feszült viszonyban csekélyebb jelentőségű szívességeknek megtagadása, avagy gazdasági szempontból lényegtelen eltérések a szerződés valamely részletkérdésében azonban a szerződés megszüntetésének jogi alapjai nem lehetnek — II, Az ingyenes szerződéseknek rút hálátlanság okából való felbontására vonatkozó jogszabályokat visszterhes és együttes gazdasági tevékenységet nem követelő szerződésekre né^ve kiterjeszteni nem lehet. Ezért a haszonbérlő részéről tanúsított tiszteletlen és becsületsértő magatartás a haszonbérlő irányában nem alkotja meg a szerződés bontó okot. (C. 1856/1921. Mj. Dt. XIV.) Ha a haszonbérlő vállalkozó erejét, amely felszabadult azáltal, hogy a haszonbérbeadó a haszonbérbe adott ingatlant elvonta, ugyancsak haszonbérleti vállalkozással értékesíthette volna: a haszonbérlöt nem illeti az elvont ingatlan tiszta hozadékával fölérő teljes kártérítés, hanem a kártalanítás mértékét annak a bárkülönbözetnek az alapján kell megállapítani, amenynyivel egy másik haszonbérlet többe került volna, mint az eddigi. (C. 3439/1924. Gr. XIX. 693.) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó haszonbérleti szerződés hatálya a folyó gazdasági év vége előtt szűnik meg és rögtöni hatályú felmondás helyt nem foghat, a folyó gazdasági év termése a haszonbérlőt illeti ineg. Ennélfogva a haszonbérlő a haszonbérleményt pusztán a haszonbérleti szerződés hatályának megszűnte m'iatt nyomban elhagyni és a haszonbérleménnyel rendelkező jogosítottnak birtokába bocsátani nem köteles, hanem jogosítva van a folyó gazdasági év termését a maga javára beszedni. Ebből folyón a haszonbérleménnyel rendelkező jogosított a haszonbérleti szerződés hatályának megszűntéről tartozik a haszonbérlőt előleges felmondással értesíteni, még pedig oly