László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

60 — Mt. 1542—1543. §§ — késedelme oly csekély, hogy azzal a haszonbérbeadó jogos érdeke veszélyeztetve nincsen, (C. 272/1913.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ha a szerződés e részben kifejezett ellenkező megállapodást nem tartalmaz, a haszonbér fizetésében a haszonbérlő által tanúsított késedelem feljogosítja a haszonbérbeadót, károsodásának kimutatása nélkül is, a haszonbéri szerződés megszüntetésére, ha a hátralék a haszonbéri összeghez arányítva jelentékeny és a késedelem számba vehető, már pedig a teljes félévi bérösszegnek több mint egy havi késedelemmel történt kiegyenlítése, nyilvánvalóan jogi beszámítás alá eső késedelemnek tekintendő. A haszonbéri szerződés megszüntetése iránti per folyamatba tétele után, a haszonbérbeadó által való felvétele, egymagában, a nélkül, hogy e tekintetben kifejezett nyilatkozat történt volna, a szerződés megszüntetésére irányuló jog érvényesítéséről való lemondásnak nem tekinthető. (C. 788/1904.) Jogilag egymást kizárja az, hogy a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződést megszüntesse és mégis arra a gazdasági évre, amelynek folyamán a haszonbérleti szerződést megszüntette, haszonbért követeljen. Ha a haszonbérleti szerződés a mindenkori gazdasági év letelte előtt bármi okból megszűnik, arra a gazdasági évre a haszonbérbeadó a haszonbér fizetését nem követelheti, hanem csak a netán szenvedett vagyoni hátrány megtérítését; mert az ingatlannak haszonbérlet útján való hasznosítása és ennek ellenértéke: a haszonbér meg nem osztható, (E. H. 132. sz. 216/1899.) A törvényes bírói gyakorlat szerint a bérleti szerződés nem bontható fel rendszerint bármely, a szerződés feltételeivel ellentétben álló cselekvés vagy mulasztás esetében, hanem csak akkor, ha a bérletnek a szerződésben kikötött feltételei szerint leendő fentartása szempontjából lényeges szerződésszegés köveltetett el. (E. H. 133. sz. 263/1898.) Nem követelheti a bérbeadó a bérszerződésnek a bérfizetés elmulasztása miatti megszüntetését, ha a bérösszeget a fizetési határidő lejárta után bár, — de a megszüntetés iránt folyamatba tett per megindítása előtt minden fentartás nélkül felvette. {E. H. 134. sz. 10517/1876.) Az által, hogy a bérlő a hátralékos haszonbér megfizetése és a haszonbérletből való kimozdítás iránti kereset beadása után a haszonbér hátralékos összegét lefizette, s hogy bérbeadó ezt jogfentartás nélkül elfogadta, a beadott kereset hatálya me? nem szűnt. (E. H. 135. sz. 111/1905.) Midőn a haszonbéri szerződés megszüntetése van kikötve oly esetre, ha a haszonbérlő az őt terhelő adót oly késedelmesen fizetné, hogy e miatt a haszonbérbeadónak hátránya és kára származnék: az esetben a késedelmes fizetés ifolytán a haszonbérbeadó ellen vezetett végrehajtás oiy hátrányt képez, mely