László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Haszonbérlet felmondása — 59 ezzel ellenkező megállapodás foglaltatik. Ellenkező megállapodást azonban a haszonbéri szerződés 16. pontjának rendelkezéséből kimagyarázni nem lehet, mely azt tartalmazza, hogy ha haszonbérlő pontosan nem fizeti a haszonbért, vagyona zár alá vételét magengedi, amihez a haszonbérbeadónak a törvénynél fogva ily kikötés nélkül is joga-van. A felebbezési bíróság az elöl említett jogszabályra ugyan helyesen hivatkozott, azonban jelen esetben ítélete szerint a haszonbérfizetés körüli mulasztást a haszonbéri szerződés felbontására okul azért nem fogadta el, hogy a megállapított tényállás szerint alperes a haszonbéri összegeket éveken át legnagyobb részt egy összegben utólag fizette, anélkül, hogy a haszonbérbeadó a fizetésnek a kikötött időben való elmulasztása miatt a haszonbéri szerződésnek megszüntetését kérte volna, ami által a felebbezési bíróság szerint mintegy hallgatólagos megállapodás jött létre a szerződésben megállapított feltételektől eltérő fizetési módozatra nézve. A felebbezési bíróság ebbeli jogi következtetése azonban téves, mert azért, hogy felperes a korábbi fizetési mulasztásokat elnézte, azok miatt a szerződés megszüntetését nem kérte, nem vesztette el a jogot, hogy a haszonbéri összeg fizetésénél felmerült újabbi mulasztás okából a haszonbéri szerződés megszüntetését kérhesse; s felperes korábbi engedékenységéből nem lehet jogi következtetést vonni arra, hogy a haszonbér fizetésére nézve a szerződésben meghatározott időponttól eltérő megállapodás jött volna létre. (C. 128/1902.) A tulajdonos az írásbeli szerződés szerint jogosítva lévén a haszonbérleti viszonyt bármikor megszünteti, ezzel a jogával is csak kellő időben élhet és pedig nem akkor, amikor a haszonbérlő a következő gazdasági évre szükséges előmunkálatokat már elvégezte, állítólag azért, mert a haszonbérlő az elmúlt évben a bér gyanánt kapót terményeket nem a kellő mennviségben adta meg. (C. 470/1902.) A haszonbér fizetésében tanúsított késedelem ok a szerződés felbontására akkor is, ha a mulasztás következményéül szerződésileg ki nem köttetett. (C. 574/1900.) Általánosan elfogadott jogszabály ugyan, hogy a haszonbér fizetésében tanúsított késedelem a haszonbérbeadót a haszonbérleti szerződés felbontására még akkor is feljogosítja, ha az a mulasztás következményéül szerződésileg kiköttetett, mind-. amellett az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, ellenkező megállapodás nem létében a mulasztás eme következménye csakis magára a főkötelezettségre, vagyis a haszonbérre Jévén vonatkoztatható, a mellékkikötésekre és szolgáltatásokra, amelyek közé a haszonbérlőre hárított közterhek viselése is tartozik, jogszerűen ki nem terjeszthető. (C. 104/1901.) Ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérfizetés körüli mulasztáshoz külön jogkövetkezményt nem fűz, a haszonbérletet nem lehet megszüntetni, ha a haszonbérlőnek >a fizetés körüli