László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

58 — Mt. 1542—1543. §§ — Megfelelnek a Bsz. 1292—1293., a Kj. 587—588. fainak. Haszonbérilet megszüntetése kérdésében nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a szerződés-megszüntetési okul érvényesített tények a szerződés szavaiba ütköz,nek-e, hanem azt is, hogy azok folytán a haszonbérbeadónak a szerződés illető kikötéseivel védeti érdekei általában sérelmet szenvedtek-e, s ha igen, milyen mértékben? (C. 6905/1923. Mj. Dt. XVII. 17.) Míg a haszonbérleti viszony fennáll, a haszonbérbeadó a bérlőtől csak a szerződés teljesítését, esetleg a szerződés megszegése miatt ennek megszüntetését jogosult követelni, mely utóbbi esetben .kártérítési igényeit is érvényesítheti, a haszonbéri szerződés fentartása mellett azonban kártérítést nem követelhet. (C. 1030/1903.) Oly esetben, midőn a haszonbéri szerződésben ki van kötve, hogy ha a haszonbérlő a feltételeket legcsekélyebb részben is megszegné, a szerződés megszűntethető, a szerződés megszűntetésére nem szükséges oly lényeges szerződésszegést bizonyítani, mely miatt a haszonbérbeadónak biztosítási intézkedéseket kell tenni . . , Végül a szerződés megszüntetése iránti kereset elutasítására jogi indokul nem szolgálhat a felebbezési bíróság löszéről felhozott az az ok sem, hogy felperes a per folyama alatt esedékessé vált haszonbéri részleiekei minden fentartás nélkül felvette. Mert oly jog, melynek érvényesítése iránt a per folyik, mindaddig, míg a fél a perről kifejezetten le nem mond, fentartottnak tekintendő, mert a haszonbérbeadó, a haszonbér megszüntetése iránt indított per folyama alatt nem zárható el attól, hogy arra az időre, amely alatt a haszorbénlő a haszonbérlet tárgyát tényleg használta, a haszonbéri összeget minden joghátrány nélkül felvehesse és mert annak a ténynek, hogy felperes a per folyama alat esedékessé vált bérösszeget felvette, csakis az a következménye, hogy a bérösszeg fejében járó használat évi feloszthatatlanságánál fogva abban a gazdasági évben, melyben a haszonbéri összeget, bár azt részben felvette, a haszonbérlőt a haszonbérben hagyni tartozik, (C. 429/1898.) A törvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbéri szerződés lényeges kikötését megszegő haszonbérlővel szemben a bérbeadó a szerződés megszüntetését és a haszonbérlemény visszabocsátását követelheti. (C, 423/1898.) Szabály az, hogy ha a vétlen baleset következtében a haszonbérlet tárgyának nevezetes része megsemmisül s ezzel egyszersmind a haszonbérlet egész tárgya is használhatatlanná válik, a haszonbérlő részére kárpótlásnak nincs helye s ha a haszonbérlő a további bérfizetést megtagadja, a haszonbéri szerződés megszüntethető. (C. 273/1899.) Általános jogszabály, hogy a haszonbér fizetésének elmulasztása a haszonbérleti szerződés megszüntetésére jogalapul szolgál abban az esetben is, ha az a szerződésben megszüntető feltétel gyanánt kikötve nincs is, kivévén, ha a szerződésben