László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Haszonbér — 53 A haszonbérlő csődje egymagában nem ok a haszonbéri szerződés azonnali megszüntetésére vagy felmondására. (C. 292/1901.) Állandó bírói gyakorlatnak elfogadott jogszabály, hogy oly esetben, midőn a haszonélvező az ingatlant a haszonélvezet tartamát meghaladó időre bérbe vagy haszonbérbe adta, az új haszonélvező a bérlöt azonnal ki nem helyezheti, hanem köteles neki a haszonbérelt ingatlan visszabocsátására az ingatlan elidegenítésekor szokásos fölmondási időnek megfelelő határidőt engedni. (C. 574/1904., C. 421/1906.) Ha haszonbérlet tárgyának valamely kikötött tulajdonsága hiányzik s e miatt az csak korlátoltan használható, a haszonbérlő a bért aránylagosan leszállíthatja. (E. H. 498. sz. 1259/1916.) A bérbeadott ingatlan jövedelmének olyan lekötése, hogy az általánosan szokásos fizetési határidőktől eltérőleg több évre terjedő határidő köttetik ki, s a haszonbérlő ily határidőre a bérösszeget előre kifizeti, — a jelzálogos hitelezőkkel szemben hatálytalan. (E H. 499. sz. 1357/1916.) Nem jár haszonbér arra az időre, amíg a haszonbérlemény katonai tilalom következtében nem volt használható. (E. H. 500. sz. 2594/1916.) Ha a haszonbérlő a terményekben kikötött haszonbért vétlen lehetetlenülés folytán nem teljesíthette: ez a mulasztás szerződésbontó okul nem szolgálhat. (C. 1766/1921. Mj. Dt. XIV.) Ha a haszonbérleti szerződés értelmében a bérbeadónak a haszonbért mindennemű köztehertől mentesen, csonkítatlanul kell megkapnia, — a haszonbérleti szerződés megkötése után hozott és életbeléptetett törvényekben szabályozott vagyonadót — tekintet nélkül ennek az adónak a jogi természetére — a haszonbérlő köteles viselni. (C. 275/1921. M. Tára II. 101) I, A haszonbérleti szerződés időtartalmával kapcsolatos rendelkezés a szerződés időelőtti megszüntetése esetén nem alkalmazható, ha ez a méltányossággal ellenkeznék. — II. A jóhiszemű birtokosra fennálló az a jogszabály, mely szerint a beszedett gyümölcs őt illeti, nem nyerhet alkalmazást oly esetben, amidőn a haszonbérlő van — bár jóhiszeműen — abban a tévedésben, hogy a haszonbérbeadónak valamely a haszonbérleményhez nem tartózó ingatlana is a haszonbérleményhez tartozik és erről az ingatlanról a gyümölcsöt beszedi. — III. Harmadik személy jogellenes ténykedéséből eredő kárért a haszonbérlőre hárul a felelősség, hacsak ki nem mutatja, hogy az őrzésről kellően és szokásos módon gondoskodott. — IV. Haszonbérleménynél a bérösszeg a gazdasági évre szól, mihez képest a bérbeadó a gazdasági évre megállapított bérnél nagyobb összeget nem igényelhet akkor, ha az időpont, amelyben a bérlemény átadásának befejezve kell lennie, november elsejével, sőt a bérlemény egyes részeire nézve az átadást követő év január