László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

46 - Mt. 1536—1537. §§ — állatait a haszonbérlemény területéről eltávolította s ezzel Önmaga lehetetlenné tette, hogy a 'trágya előállítása iránti szerződési kötelességének megfeleljen, az ebből származó kárt a haszonbérbeadónak megtéríteni tartozik. (C. 715/1906.) A haszonbérlő a szántási munka nem teljesítése által okozott kárt a haszonbérbeadónak akkor is köteles megtéríteni, ha az alkalmas időt elmulasztván, az uralkodott szárazság következtében megfelelő munkát nem végeztethetett. (C. 715/1906.) A haszonbérlőnek az a ténykedése, hogy ugyanazon földterületen annak kellő trágyázása mellett való elkészítésével, takarmánynövényekből ugyanazon évben két termést állított elő, a rendes gazdálkodással össze nem egyeztethető, vagy a föld erejét kimerítő és gazdászatilag meg nem engedhető gazdálkodásnak nem tekinthető. (C. 69/1907.) A haszonbénlő a haszonbérleményen termelt trágyát a haszonbérlet leteltével a földtulajdonosnak megtérítés nélkül visszahagyni köteles; ha pedig a fel nem használt trágyát a birtokról eltávolította, a tulajdonos részére nem azt az értéket köteles megtéríteni, amit a haszonbérlő az eladott trágyáiért tényleg kezeihez vett, hanem azt a valódi értéket, amit a trágya mint a föld termöerejének fentartására szolgáló anyag, tényleg megért. (C. 89/1907.) A haszonbéri szerződés értelmében ugarnak fenhagyandó területnek baltacímmel történt bevetése bizonyos szerződésszegésnek minősítendő. (C. 107/1907.) A több évre kikötött haszonbérleti szerződésiben kiköttetvén, hogy haszonbérlő, aki csak április 24-én léphetett birtokba, a haszonbérleti idő letelte után jogosítva van a haszonbérleményben termelt takarmányát jószágával megetetni, ez a kikötés a szerződésnek a lejárása előtti felmondása esetében is nyer alkalmazást és kiterjed a szükséges lakásokra és istállókra is. (C. 117/1907.) A haszonbéri szerződésben csak a hármas ugar rendszerének folytatása lévén kikötve anélkül, hogy az őszi és tavaszi vetések egymásutánjának meghatározásában haszonbérlő korlátolva volna, haszonbérlőnek az a ténye, hogy az ugarnak fenhagyott területet az egyik évben nem vetette be őszi terménnyel, hanem a következő év tavaszán kukoricával, ennek az évnek végével pedig búzával, a szerződés feltételeit nem szedte meg. (C. 158/1907.) Abból, hogy a haszonbérbeadó a takarmánynak a haszonbérelt ingatlanokról elvitele ellen annak idején nem tiltakozott, hanem ennek ellenére haszonbérlővel a haszonbérleti viszonyt folytatta, az következtethető, hogy a haszonbérbeadó lemondott arról a jogáról, hogy ezen az alapon a haszonbérleti szerződés felbontását követelhesse. (C. 280/1907.) Állandóan követett bírói gyakorlat szerint, amennyiben a haszonbérleti szerződésben M van kötve, hogy haszonbérlőnek a