László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)
— Rögtöni hatályú felmondás — 107 munkaadó a jogtalan törlési jóvá teendő, az előbbi állapotot helyreállítani kész és az illetmények fizetése ellenében tényleges szolgálat teljesítését követeli. (C. 9320/1926. Mj. Dl. XX. 82.) Ha a fegyelmi határozat egyedül olyan tényre van alapítva, melynek megállapítását országos törvény a büntető bíróság hatáskörébe utalja; a fegyelmi határozattal történt elbocsátás magánjogi következményeinek meghatározásánál a büntető bíróság jogerőre emelkedett határozatával megállapított tényállás irányadó. (E. H. 506. sz. 3913/1912.) A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1908. évi december hó 4-ik napján 330926/1908. szám alatt kelt rendelete szerint a magyar szent korona országai területén szolgálatban lévő vasúti alkalmazott a magyarországi szociáldemokrata-párt szervének vagy szervezetének tagja nem lehet; minthogy felperes kijelentette, hogy ennek a pártnak tagja és abból á felhívás ellenére sem hajlandó kilépni, ennélfogva a m. kir. államvasuti alkalmazottak létszámából minden további eljárás nélkül jogosan töröltetett és így az alperes irányában a szolgálati viszonyból eredő összes igényét elveszítette. (C. 5506/1913. Gr, XV. 515.) Igaz ugyan, hogy a miniszter által jóváhagyott és m, kir. államvasutak által kidolgozott szolgálati és illetményszabályzat 120. §-a úgy rendelkezik, hogy a szabályzat azonnal élctbelép s ettől kezdve mindazok a szabályzatok, rendeletek, utasítások és határozmányok, amelyek a szabályzattal ellenkeznek, hatályon kívül helyeztetnek, ezzel a rendelkezéssel azonban az 1887. évi 6830. számú szolgálati rendtartásnak a fegyelmi jog gyakorlására vonatkozó rendelkezése még hatályon kívül helyezve nem lehetett, mert az új fegyelmi bizottsági tagok megválasztva nem voltak. Felperes, a m, kir. államvasutaknál alkalmazott napibéres, a fegyelmi vétséget 1908. évi január hó l-iső napja előtt követte el, felette tehát a fegyelmi jogot az volt jogosítva, gyakorolni, aki ilyen alkalmazott felfogadására is jogosítva volt, vagyis műhelyfőnöke. Az egyes műhelyfőnökök megtiltották az alkalmazottaknak, hogy a lapbizottság állal hirdetett gyűlésen megjelenjenek. Felperes a tilalom dacára a gyűlés színhelyére elment; ez a ténye a köteles szolgálati engedelmesség megtagadását állapítja meg, melynek büntetésekép a szolgálatból való elbocsátás van megállapítva. (C. 1444/1911. Gr. XIII. 393.) I. A joggyakorlatban elismert elv, hogy a Máv. kebelében működő fegyelmi hatóságok autonóm jog- és hatáskörrel bírnak és hogy határozataik abból a szempontból, hogy a fegyelmi alá vont alkalmazott a fegyelmi bíróság által .megállapított fegyelmi vétséget, illetőleg az azt kimerítő cselekményt elkövette, tehát a :fegyelmi bíróságok ténymegállapításának a helyessége és bizonyított volta a bíróságok részéről felülvizsgálat íirgyává nem tehető. — II, A fegyelmi bíróság határozata: