László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

108 — 1876:XI!I. tc. 1—6. §§ — csupán azon szempontból képezhetik a kir, bíróságok felülvizsgálatának tárgyát, hogy a fegyelmi bíróság határozatát a szolgálati rendtartás eljárási szabályainak betartásával hozta-e meg, továbbá, hogy az a tény, amelynek a fennforgását a fegyelmi bizottság bizonyítottnak látta és megállapította, a szolgálati rendtartás értelmében a fegyelmi bizottság által minősített fegyelmi vétséget képez-e és hogy ezen fegyelmi vétség miatt helye van-e a szolgálati rendtartás értelmében a fegyelmi bíróság által kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazásának. (C. 7616/1916. Mj. Dt. XI. 188.) 1579. §. Felmondás után a munkaadó köteles alkalmazottjának megfelelő szabad időt engedni arra, hogy új szolgálatot vagy foglalkozást kereshessen; kilépésekor pedig, nagy ha az alkalmazott érdeke kívánja, már előbb is, az alkalmazás minőségét és tartamát tanúsító bizonyítványt köteles neki kívánatára kiszolgáltatni. A magaviselet és a szolgálati képesség tanúsítására a bizonyítványban csak akkor kell kiterjeszkedni, ha az alkalmazott kifejezetten kívánja. Megfelel a Bsz. 1330., a Kj. 624. §-ának. 1876 : XIII. törvénycikk, a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról a gazdasági munkásokról és a napszámosokról. (Szentesítést nyert 1876. ápr. 3-án. —• Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. ápr. 8-án.) Ennek a törvénynek a külső (gazdasági) cselédekre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívüi helyezi és pótolja a gazda és a gazdasági cselédek jogviszonyát szabályozó 1907 : XLV. tc., amelyet alább egész terjedelmében közlünk. Ennek következtében az 1876 : XIII. tc.-cikknek még hatályos rendelkezései csak a belső (házi) cselédekre értendők. ELSŐ FEJEZET A cselédekre vonatkozó általános intézkedések. 1. §. A cseléd és a gazda közötti viszony a két fél között közös megegyezéssel létrejött írás vagy szóbeli szolgálati szerződésen alapul. Az, aki magát szerződésileg bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli