László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
54 — Mt. 981—987. §§ — 981. <§. Ha a szolgáitatás meghatározása a szerződő felek egyikét illeti, ennek méltányosság szerint kell a szolgáltatást ia másik félhez intézett nyilatkozattal meghatároznia. Méltánytalan meghatározás a másik félre nem kötelező. Ha a meghatározás méltánytalan, vagy ha a fél a meghatározással késlekedik, a szolgáltatást a bíróság határozza meg. 982. §. Ha a megígért viszontszolgáltatás terjedelme nincs meghatározva, a meghatározás kétség esetében azt a felet illeti, akinek a viszontszolgáltatás jár. 983. §. Ha a szolgáltatás meghatározása harmadik személyre van bízva, a harmadik személy a meghatározó nyilatkozatot bármelyik félhez intézheti. Kétség esetében azt kell tartani, hogy a szolgáltatást méltányosság szerint kell meghatározni. Ebben az esetben a meghatározás csak nyilvánvaló méltánytalanság esetében nem kötelező; ha a meghatározás nyilvánvalóan méltánytalan, vagy ha a harmadik személy a meghatározásra nem képes, nem hajlandó, vagy azzal késlekedik, a szolgáltatást a bíróság határozza meg. Ha a szolgáltatás meghatározása a harmadik személy szabad tetszésére van bízva s ez a meghatározásra nem képes, nem hajlandó vagy azzal késlekedik, a szerződés hatálytalan. Ha a szolgáltatás meghatározására többen vannak hivatva, kétség esetében határozatuk érvényességéhez egyhangúság szükséges; mennyiség meghatározására azonban, ha a vélemények eltérők, kétség esetében az átlagos összeg irányadó. 984. §. A szolgáltatás meghatározására hivatott harmadik személy határozatát tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés miatt csak a szerződő fél támadhatja meg. A megtámadást a másik fél ellen kell intézni. Megfelel a iBsz. 756—759., a Kj. 34—37. §§-ainak. Végrendeletben harmadik személy meghatározása: 1875. hagyománynál 1932. §. I. A szakértői bizottsághoz utalt döntésre azok a szabályok