László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

42 — Mt. 973. § — mint a Curiának e részben követett gyakorlata szerint, különösen az építési vállalkozó foglalkozása megfelel; minthogy az 1883 : XXV. tc. határozatált nem alkalmazhatnólk az olyan keres, kedelmi ügyletékre, melyek bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnék; minthogy ezekből folyólag a tábla a törvénynek megfelelőn határozott akkor, midőn a most idézett uzsoratörvény határozmányait a fenforgó esetre nem alkalmazta s ennélfogva a vádlottat felmentette stb. (C. 5502/1902.) Valamely társaság főtisztviselője a társaságnak mással kötött ügyletéből kifolyóan magának közbenjárási díjat a másik féltől joghatályosan ki nem köthet. (C. 226/1901.) A bűnvádi feljelentésnek anyagi ellenérték ellenében visszavonása iránt való megállapodás csak abban az esetben tekinthető a jó erkölcsöíkbe és mint zsarolás a büntető törvénybe ütköző cselekménynek, ha a feljelentés teljesen alaptalan, a kikötött anyagi ellenszolgáltatásnak pedig szintén nincsen jogos alapja. De abban az esetben, midőn a feljelentőnek bírói ítélettel még jogerősen el nem döntött követelése, vagy igénye volt: ennek a feljelentett személy részéről elismerése, vagy kiegyenlítése ellenében a feljelentő részéről tett az az engedmény, vagy a vele szemben kikötött az a feltétel, hogy a bűnvádi feljelentést visszavonja, amit a btkv. 116. §-a a magánfélnek jogiként kifejezetten biztosít, a jó erkölcsökbe nem ütközik még akkor sem, ha a felek nemcsak a visszavonó kérelem beadását kötötték volna ki, hanem esetleg azt is, hogy a feljelentő mindent el fog követni a bűnügy befejezése érdekében. (C. 437/1906.) A jogcímet tartalmazó okirattal szemben a perbeli ellenfelet terheli annak bizonyítása, hogy okiratban elvállalt fizetési kötelezettség nem vagyonjogi címen, hanem a jó erkölcsökbe ütköző valamely szolgáltatás fejében vállaltatott. (C. 5753/1905.) Nem ütközik a jó erkölcsökbe kötbérnek oly szerződés megerősítéséül való kikötése, amellyel cigányprímás magát személyes szolgáltatásra is kötelezte. (C. 453/1920.) Útlevelek és az ezek használatához szükséges külföldi láttamozás (visumok) megszerzése körüli közbenjárás sem az ügyvédi rendtartásiba, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C. 825/1921.) Az 1920. évi XXXIV. tc. 61. §-ának 2. pontja magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, az abból eredő jogok érvényesítését nem tiltja. Az a körülmény, hogy a szerződő felek az ügylet megkötésékor harmadik személy jogainak kijátszása végett akként állapodtak meg, hogy az írásbafoglalt adásvételi szerződésbe nem a valódi vételárat tüntették fel, e szerződés érvényességét nem befolyásolja. (C. 4044/1921. M. Tára III. 89.) Jó erkölcsökbe ütköző cél elérhetésére és leplezésére kifejtett ténykedésért követelt díj iránt támasztott igény bírói oltalomban nem részesül. (E. H. 457 sz. 3573/1916.)