László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Jóerkölesbe ütköző szerződés — 41 mennyiségű gabona megvétele iránt köt s melynél a feleik közt a teljesítés már előre ki volt zárva és az ügylet csak a jelentkező különbözetre irányult: játék és fogadás gyanánt tekintendő különbözeti ügylet. (C. 93/1906.) A szerződés nem valamely lakás vagy ház, hanem nyílván egy bordélyüzletnek a kibérelésére vonatkozik. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsbe ütköző, érvényes jogügyietak tárgyát nem képezheti s az ily jogügyleteikből nem származik bíróság élőit érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönkövetelések kereset tárgyává nem tehetők, (C. 655/1892.) A turpis causa kifogása érvényesíthető a bordélyházi berendezésért és az üzilet átruházásáért adott fedezeti váltó ellenében. (C. 1539/1904.) A felebbezési bíróságnak tényállása szerint alperes az általa még 1878. évben kiállított jótállási okmányban foglalt nyilatkozatban a biztosítékot leányának, a felperesnek honvédtiszttel kötendő házasságának biztosítása céljából ajánlotta fel és kötelezte magát a fölajánlott összeg kamatait a felperesnek évenkint fizetni. Miután pedig tényleges szolgáilatban álló katonatisztnek nősülésénél a kötendő házasság anyagi biztosítása a közérdök szempontjából kívántatik meg, ezen közjogi tekintet alá eső érdekre tekintettel, az ezzel ellentétben álló minden olyan jogügylet, amely a felek akarata szerint arra irányul, hogy a házassági biztosíték rendeltetés elől elvonassék, érvénytelennek tartandó, mert az ilyen jogügylet nyilvánvalóan a közérdek szempontjából fennálló tekintetek kijátszását célozza. E szerint a felperesnék lemondási nyilatkozata is az alperes irányában az ez által nyújtott katonai nősülési biztosíték jövedelmeiről ilyen jogi szempont alá esvén, az már alapjában hatálytalan és érvénytelen volt. Következőleg azoik a körülmények, melyekre az alperes a felebbezési bíróság ítélete elleni felülvizsgálati kérvényét kamatfizetési kötelezettségének a felperes lemondási nyilatkozatával szemben történt megállapítása miatt alapította, jelesül, hogy a honvédelmi miniszter rendeletének visszaható erő nem tulajdonítható stb. felperes nyilatkozatának már eredetileg érvénytelensége folytán, minélfogva az későbbi időpontban sem válhatott hatályossá, lényegtelenek. (C. 83/1896.) A táblának a Curia által alapjául elfogadandó ténymegállapítása szerint K. M. hitelnyerő a kölcsönügylet megkötése és a túlságos mérvű vagyoni előnyök engedése idejében a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett építési vállalkozó volt — és a szóbamforgó hitel ügyleteket a foglalkozása körében kötötte meg. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény (1875 : XXXVIÍ. tc.) 3. §-a szerint kereskedőnek tekintendő, ki saját nevében kereskedelmi ügyletökkel iparszerüleg foglalkozik s e fogalom meghatározásának az idézett törvénycikk 258., 259. §-ai, vala-