László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Okirat és szóbeli megállapodás — 31 Jogszabály ugyan, hogy az írott szerződésben foglalt kikötésekkel ellenkező megelőző szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, mert azt a felek a későbbi írott szerződésbe bele nem foglalván, attól el állott aknáik tekintendők, ez a jogszabály azonban nein nyerhet alkalmazást abban az esetben, amidőn a bizonyított tényállásból az állapítható meg, hogy az írott szerződés nem a felek megállapodásának megfelelően foglaltatott írásba s ekként a megállapodás a szerződés írott szövegével ellenkezőnek nem mondható. (C. 4636/1908. Gr. II. 130.) A szerződés megkötését megelőző alkudozások folyamán, vagy annak írásba foglalásával egyidejűleg létesült, de az ügyletről készített írásbelii szerződésbe bele nem foglalt s az írásbeli szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodások hatállyal bírhatnak ákkor, ha a felek az írásbeli szerződésbe fel nem vett és korábbi időben létesült megállapodás fenntartását, illetve azt kimutatják, hogy az írásbeli szerződésnek azzal ellentétes rendelkezése a felek szerződési akaratával meg nem egyezik s hogy ekként az írásbeli szerződés nem a felek valódi akaratát tünteti fel. (C. 5708/1908. Gr. II. 131.) Az a körülmény, hogy a felek a közöttük létrejött ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az okirat egészben vagy részben nem tartalmazza a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését; nem pedig azért, mert a felek között a szerződést nem az okiratnak kiállítása, hanem a feleknek valódi egységes a karát elhatározás a és akaratkijelentése alkotja. (C. 193/1908. Gr. II. 133.) Az írásbeli szerződés dacára a szóbeli megállapodás bizonyítása ki nem zárható, mert a szerződő felék mindegyikének szabadságában áll kimutatni, hogy valójában mi képezte a szerződés tárgyát és annak feltételeit, habár arról írásbeli okmány lett is kiállítva. Ezért alperes ama kérelmének, hogy a bizonyítás oly irányban rendeltessék el, hogy kimutathassa azt, hogy a közte és felperes közt a birtokvótelre vonatkozó megállapodás feltételei mások voltak, mint aminők az írásbeli szerződésben foglaltak, helyt kellett adni. (C. 536/1915. Gr. XVI. 722.) írásbeli okirattal szemben az annak kiállításával egyidejűleg tett, de azzal ellenkező szóbeli nyilatkozat vagy létrejött megállapodás az anyagi jogszabályok értelmében figyelembe nem vehető. (C. 216/1923. M. Tára V. 49.) Az írásba foglalt szerződés kikötései utóbb a felek szóbeli megegyezésével is megváltozhatok és módosíthatók. (C. 2364— 1925. PJE. 1926. évi.) Az a jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssesl egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, csakis arra az esetre alkalmazható, midőn a vitatott szóbeli megállapodás az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik; de nem alkalmazható abban az esetben, ha a szóbeli megállpodás az írás-