László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
32 — Mt. 967—971. §§ — beli szerződésben foglalt megállapodásokkal nem ellenkezik,, hanem azokat csak kiegészíti. (C. 764/1896.) Az a köiriülmiény, hogy a szerződő felek a létesíteni kívánt ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy a kiállított okirat nem tartalmazza a felek valódi szerződési akaratát és akaratkijelentését. (C, 173/1902.) Abban az esetben, ha a szerződés okiratba van foglalva, az abban fel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodás hatályos akkor, ha a felek azt az okirat kiállításakor az okirattal szemben is fenn akarták tartani. (C. 1980/1926. J. H. I. 3.) 967. §. Ha a szerződésre a törvény szab meghatározott alakot, a megszabott alak megtartása szükséges a szerződést módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésnek érvényességéhez is, kivéve az olyan megegyezést, különösen az elengedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyet az alaki kellékek szempontjából önálló szerződésnek kell tekinteni. 968. §. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó,, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). Új szakaszok . I. Ha a kiskorú terhére kikötött hosszabb időre (10 évre) szóló opcióban vételárul csupán magának az ingatlannak az ügyletkötéskori értéke lett kikötve és így a kiskorú nevében engedett opcióért, illetve rendelkezési jogának hosszú időre szóló korlátozásáért ellenérték nem nyújtatott: az ilyen ügylet a kiskorúra nézve visszteher nélkülinek tekintendő s mint ilyen, hatálytalan. — II. Az opciónak ugyanazok az érvényességi kellékei, amelyeket az anyagi jogszabályok az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződés tekintetében megállapítanak. Az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződés pedig joghatályosan csak akkor jön létre, ha a felek nem csupán az adásvétel tárgyára és az árra, hanem egyúttal a jogügylet egyéb lényeges körülményeire, különösen az ingatlan birtokára, az ingatlant terhelő követelés fcí által és mi módon való viselése rendezésére nézve is megállapodnak. Az opció gyakorlására engedett hosszú időre tekintettel lényeges körülménynek tekintendő az ingatlant érhető veszély viselésének a szabályozása is. (C 405/1921 Mj. Dt. XIV.)