László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

30 — Mt. 966. § — keresk, ügyekben egyedül a kötelezettnek aláírását kívánja meg, az okirat nyelvét nem értő személyekre nézve eltérő intézkedéseket meg nem állapít, a kötelezettnek lévén dolga, hogy az okirat tartalmáról az aláírás előtt megfelelő módon meggyőződést szerezzen magának. Alperesnek tehát, hogy a B) a. okirat bizonyító erejét megdöntse, azt kellett volna bizonyítania, hogy ö annak kiállításakor tartalma iránt tévedésben volt s hogy az okiratnak a szóbeli megállapodás szerint mást kellett volna tartalmaznia, mint amit tényleg tartalmaz. Ezt azonban nem bizonyította. (C. 1323/1896.) A törvényben megszabott alaki kellékek hiányában a jegyesek közötti házassági szerződés — amely magánokirat — érvénytelen ugyan, ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy arnnak rendelkezéseit a szerződő felek s illetve jogutódaik a szerződés eredeti érvénytelensége ellenére magukra nézve kötelezőknek elfogadják. (C. 5603/1925. PJE. 1926. évi.) 966. §. Ha a szerződést okiratba foglalták, az okiratba fel nem vett korábbi vagy 'egyidejű szóbeli megállapodás csak annyiban hatályos, amennyiben az okirat értelmezésére szolgál, vagy amennyiben a telek a szóbeli megállapodást az okirat kiállításakor az okirattal szemben is fenn akarták tartani. Ha azonban az okirat a szerződésnek törvény szabta érvényességi kelléke, az okiratba fel nem vett korábbi vagy egyidejű és a megszabott alaknak meg nem felelő megállapodás az okirattal szemben feltétlenül hatálytalan, kivéve amennyiben az okirat értelmezésére szolgál. Ha pedig az eset körülményeiből az tűnik ki, hogy a felek az okiratba fel nem vett megállapodás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés semmis. Megfelel a Bsz. 744., a Kj. 20. §-nak. Okiratba foglalt szerződéssel szabályozott jogviszony megállapításánál az okirat tartalma az irányadó, s oly szóbeli nyilatkozatok, melyek az okiratba foglalt szerződés létesítése közben, azzal egyidejűleg, vagy azt megelőzőleg tétettek, de az okiratba foglalt szerződéses nyilatkozat tartalmával ellentétesek, jogi hatállyal nem bírnak. Ezeknek jelentésük csak akkor van, ha az okiratba foglalt szerződés tartalma homályos, hézagos és a szóbeli kijelentések a valódi akarat felismerésére és megállapítására alkalmas adatokul használhatók fel, avagy ha a szóbeli megállapodás az írásos szerződés tartalmának kiegészítésére vonatkozik. (C. 5273/1922. M. Tára V. 11.)