László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— írásbeli szerződés — 29 nincs kétségbevonva, vagy be van bizonyítva, az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot magáévá tette: 1. ha a kiállító a sajátkezűleg írt okiratot aláírta; 2. ha az idegen kézzel írt okiratot két előtteimező tanú jelenlétében aláírta, vagy előttük az aláírást sajátkezű aláírásának elismerte; 3. ha a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van. Ha a kiállító olvasni nem tud, vagy az oikirat nyelvét nem érti, szükéges még az is, hogy a jelenlevő tanuk vagy a hitelesítő személy az okirat tartalmát a kíállítónaJk az általa értett nyéken megmagyarázzák és hogy ez megtörtént, az okiraton, illetőleg a hitelesítési záradékban tanúsítsák. Az ebben a §-ban meghatározott bizonyító ereje van az idegen kézzel írott magánokiratnak akkor is* ha bejegyzésre köteles kereskedő cégével alá van írva. 1875.XXXV1I. tc. 313. §. Az írásbeli szerződések érvényességéhez elegendő, ha az okmány a kötelezett fél által aláiratilk. Ha a felek valamelyike írni nem képes, kézjegyét két tanú aláírásával köteles hitelesíttetni, kiknek egyike által az írni nem képes félnek neve is aláírandó. A száraz vagy nedves bélyeggel (ú. n. facsimile pecséttel) való puszta nyomás nem tekinthető aláírásnak. (C. 500/1882.) A K. T. 313. §-ára csak a szerződés érvényessége, de nem az okirat tartalmának bizonyítása tekintetében lehet hivatkozni. (Bp. T. 1883. jún. 21. megállapodása.) Ama körülmény, hogy valamely okmány annaik aláírása alkalmával a kötelezett fél előtt felolvasva és magyarázva nem lett, — a K. T. 313. §-ánaik alapjáról — nyomatékkal egyáltalán nem bír. (C. 1098/1883.) írásbeli szerződés csak annak aláírása által válik hatályossá és kötelezővé. (C. 9481/1893.) Az A) a. okirat bizonyító és kötelező erejének megdöntésére alperesnek, aki az okiratnál fekvő cégjegyzék-kivonat szerint bejegyzett kereskedő, nem elég azt bizonyítania, hogy ő a német nyelvet, amelyen az okirat szerkesztve van, nem érti, s hogy az okira* tartalma neki meg nem magyaráztatott, mert a keresk. törv. 313. §-a, mely az okiratok kötelező erejéhez