László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződési ajánlat — 9 íása az ajánlat, illetőleg a megbízás elvállalásának tekintetik. Olyan esetben , amidőn az ügyletikötés a felek közt szóbek üzenet útján eszközöltetik és az üzenetközvetítő az üzenetküldőnek a nyilatkozatát elferdítve adja át, az az általános jogszabály az irányadó, hogy az elferdítve közölt jognyilatkozat csak abban az esetben kötelezi az üzenet küldőjét, ha ö a másik felet eleve biztosította arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az ekerdítve iközölt (szóbeli) nyilatkozat tévedés miatt megtámadható annak a kimutatása nélkül is, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy hogy a másik félre a szerződésiből ingyenes elönv vagy aránytalan nyereség hárulna, (C. 1419/1919. Mj. Dt. Xlll/76.) Ha a vevő az ajánlatot levélben elfogadja ugyan, de a levélhez csatolt kötlevélben az ajánlatban nem foglalt új kikötéseket tesz: ez az ajánlat visszautasításának és egyszersmind új ajánlatnak tekintendő. A szerződés létrejöttét a szerződő felek akarategységének e hiánya akkor is gátolja, ha a szerződő felek egymással ellenkező akarata kevésbé lényeges feltételekre vonatkozik. (C. 1079/1910.) Az azonnali teljesítést követelő megrendeléseknek a megrendelőre vonatkozó kötelező hatálya nem függ elfogadási nyilatkozat átadásától, hanem kötelezőkké válnak elfogadási nyilatkozat nélkül is a teljesítésnek kellő időben megkezdése által. A megrendelés hatálytalanná válik, ha a megrendelő annak érvényességét kifejezetten távirati értesítés vételétől tette függővé és az eladó eme kívánatnak eleget nem tett. (C. 81/1886,) Nem sürgős természetű távirati ajánlatra, ha sürgönyválasz nem kéretett, a másik fél hasonló módon válaszolni nem tartozik, hanem jogában áll bevárni, míg az ajánlattevő távirati ajánlatát a kereskedelmi forgalomban szokásos levélbeli értesítéssel megerősíti. (C. 667/1909.) A postai úton kézhez vett ajánlatnak a következő napon sürgönyileg történt elfogadása el nem késett. (C. 735/1906.) Az a fél, aki a neki tett ajánlatot feltétlenül elfogadó távirati sürgönyével egyidejiüleg kelt levélben az ajánlatot csak más feltételek vagy megszorítások mellett fogadja el: nem hivatkozhatik a levéllel ellenkező sürgönye tartalmára a végett, hogy az ajánlat által feltétlenül elfogadottnak tekintessék. (C, 938/1884.) Ha a vevő ajánlatában tizenkét hóra szóló váltóelíogadványt ajánl, az eladó pedig válaszában csak hat hóra szóló váltóelfogadványt kíván; ez új ajánlatnak tekintendő. (C, 467/1884.) Ha a vevő ajánlatában a hitelezni kért vételárról váltóelíogadványt nem ajánl, az eladó azonban válaszában a hitelezést