László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

10 — Mt. 950—958. §§, — egyenesen váitóelfogadványhoz köti; ez új ajánlatnak tekintendő. (C. 467/1884.) iM.ás helyre táviratilag intézett távirati elfogadást követelő ajánlat el nem fogadottnak mondatott ki oly esetben, midőn a venni kívánó nem táviratozott ugyan vissza, de átvétel végett az ajánlattétel helyére rögtön elutazott. (Bp. T. 3823/1878.) Alperes beismeri, miszerint a kereseti árukat felperes utazójánál megrendelte, csakhogy a megrendelést másnap felperesnél sürgönyileg visszavonta, miután pedig ennek dacára küldötte el felperes az árukat, a K. T. 336. §-ta alapján marasztalni kéri. Minthogy a K. T. alperesiileg hivatkozásba vett 316. §-a, a távollevők között írásban tett ajánlatról és elfogadásról intézkedvén, jelen esetre nem alkalmazható, amennyiben a kereset alapjául szolgáló adásvételi ügylet alperes beismerése szerint is, alperes ós felperes utazója között, ki a K. T. 45. §-a szerint ilynemű ügyletek kötésére jogosítva volt, a K. T. 336. '§~a értelmében valósággal létrejött: minthogy tehát alperes jogosítva nem volt a jog érvényesen megkötött ügylettől el állani: őt a mennyiségileg nem kifogásolt kereseti követelés s járulékai fizetésére kötelezni kellett. (Lfi. 252/1878.) A jóváhagyástól feltételezett vétel voltaképpen ajánlat, melyre nézve a kereskedelmi törvény 315. §-ának rendelkezései irányadók. (C. 899/1904.) A már megküldött árú megtartására vonatkozó ajánlat nem esik a kereskedelmi törvény 315. §-ának tekintete alá és elfogadottnak már az árú megtartásának ténye által válik. (C. 1496/1902.) Ha a vételi ajánlatot a vevő későn fogadja is el, ezt ö kifogásul fel nem hozhatja, ha az eladó a megkésetten történt elfogadás dacára az ügyletet létrejöttnek tekinti. (C, 552/1897.) Ha a vételi ajánlatot elismerő és elküldeni kötelezett nyilatkozat nem érkezik meg a kikötött időben az eladóhoz, úgy a vételi ajánlatot a tárgyalás alkalmával elfogadó egyén a vevő részéről meg is volt bízva a vételi ügylet megkötésével. (C. 313/1909.) Ha az eladó az újabb sorsjegyet, — mint még ki nem sorsoltat, — a folyamatban volt sorsolásban való részvétel céljából ajánlotta, és a sorsjegyet még az ajánlat elfogdása, tehát az ügylet megkötése előtt kihúzták és így az a játékban már részt nem vehetett, az az ügylet az ajánlatban foglalt felttéelezés okából létre sem jöhetett. (Bp. T. (1276/1914.) A megvételre küldött sorsjegyek tekintetében a vétel csak akkor tekinthető létrejöttnek, ha a beküldés tényében rejlő vételi ajánlatot a sorsjegyeket kézhez vett egyén elfogadja. Ilyen elfogadás hiányában utóbb a kihúzott nyereményre igényt nem tarthat. (C. 916/1900.) Felperes a sorsjegy vételárát a húzás előtt bármikor bekülldbette, mivel akkor a húzás eredményét még nem ismerhet-