László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Foglaló — 123: bezési bíróság arra, hogy az ügylet feltételei szerint ez az öszszeg nem az ügylet megkötése jeléül szolgáló foglalónak, hanem vételárelőlegnek minősül. (C. 2030/1925,) Midőn valamely szerződés megkötése után az egyik szerződő fél a szerződés megkötése jeléül felvett foglalót megkétszerezve visszaadja és a szerződéstől való elállását kijelenti, a, másik fél pedig a foglaló kétszeresét megtartja és sem azt nem igazolja, hogy az határozott akarata ellenére lett nála hagyva, sem azt haladéktalanul bírói letétbe nem helyezte, akkor a másik fél hozzájárulása az elálláshoz beigazoltalak tekintendő és őv a szerződés teljesítését többé nem követelheti. (C. 10739/1892.) Ha a szerződés részben teljesíttetett és az adott foglalónak egy részét a részbeni teljesítés alkalmával szállított árú vételárába betudták: ez által a kapott foglalónak megmaradt része foglaló természetét el nem vesztette, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztosítékául szolgál. — Aki a másik fél szerződésszegése folytán a kapott foglalót megakarja tartani, nem köteles a másik szerződő fél irányában semmi joglépést sem tenni és reá nézve a K. T. 352. §-a nem alkalmazható. (C. 438/1893.) A foglalóra irányuló per — bár a foglaló, amennyiben kár okoztatott, egyúttal kártérítési egyenérték is — nem kártérítési per, mivel arra, hogy az egyik szerződő fél a K. T. 276, §-a értelmében a körülményekhez képest az adott foglaló elvesztését vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítését a másik szerződő féltől követelhesse, szenvedett kárának igazolása nem kívántatik. (C. 130/1884.) A foglaló összegét el nem érő, illetőleg azt meg nem haviadó kár az adott foglaló elvesztése vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése által teljesen kiegyenlítettnek tekintendő, minthogy a foglaló kettős természeténél fogva egyrészt ugvan büntetési jelleggel bír, de másrészt, amennyiben kár okoztatott, egyúttal kártérítési egyenérték gyanánt szolgál, (C. 621/1882.), A foglaló elvesztése, iletőleg a kétszeres foglaló megtérítésének követeléséhez való jogosultság egyedül attól függ, hogy az ellenfél, aki irányában ezen igény érvényesíttetik, a szerződés, teljesítését vétkessége által lehetetlenné tegye. A szerződésszegő féltől a foglalón felül csak az annak összegét meghaladó kár megtérítése követelhető. Ha a vevő kijelenti, hogy a megvett árunak még át nem vett részét az eredeti megállapodástól eltérő, az eladóra nézve terhesebb feltételek alatt veszi csak át és másképpen nem, az eladó nem köteles tovább szállítani és a vevő szerződésszegőnek tekintendő. (C. 1154/1886.) Ha foglaló kétszerese ítéltetik meg, a megítélt összeg után kamat nem jár, sem a foglaló, sem annak kétszerese mint ilyen után, még a kereset beadásának napjától kezdve sem. A foglaló után kamat ugyanis azért nem ítélhető meg, mert a foglaló után járó kamat amennyiben a foglaló összegét meg nem haladja, a