László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

124 — Mt. 1053—1058. §§ — foglaló kétszeresében — mint egyszersmind kártérítési egyenértékben —. már úgyis ibeníoglal tatnak tekintendő; a foglaló kétszerese mint ilyen után pedig kamat azért nem ítélhető meg, mert ez a foglaló kétszeresének úgy kártérítési egyenérték, mint büntetési jellegével egyaránt ellenkeznék, amennyiben a foglaló kétszerese mint ilyen után kamat megítélése annyit jelentene, mint: kártérítés után kamat és mint: a büntetés után a kamat. (C. 1737/1886.) Ha alperes eladó az átadni kötelezett árut át nem adta, s a szerződéstől egyoldalulag visszalépve, a foglalót felperes vevőnek visszaküldte, de felperes az alperes által visszaküldött foglalót sem vissza nem küldte, sem bírói kézihez le nem tette, hanem átvette és azt, hogy alperest azonnal a szerződés teljesítésére felhívta volna, nem igazolván, a keresetet is csak az átküldés után két hétre indította meg, ily esetben a felperes a .szerződéstől maga részéről is elállottnak tekintendő és ennélfogva a foglaló kétszeresének követelésére jogosítva nincs. (C. 4036/1883.) Ha a szerződés a felek között ezeknek kölcsönös magatartása következtében véglegesen és joghatályosan létre nem jön, a szerződő fél a kapott foglalót jogosan meg nem tarthatja s az előbbi állapot állítandó helyre. (Bp. T. 1250/1914. Gr. XVI. 753.) Az, vájjon bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett összeg foglalónak tekintessék-e? nem aszerint állapítandó meg, hogy azt a felek foglalónak címezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bír-e valóban az öszszeg foglaló minőségével s így oly összeg, nnely a szerződésben foglalónak neveztetik ugyan, de mely nagyságánál fogva az egész vételárnak túlnyomó részét teszi ki, az ügylet megkötésekor azonnal le sem fizettetett és amelyről még emellett alperes fedezeti váltót is adott, foglalónak nem 'tekinthető, miért is a foglalóra nézve /fennálló jogszabályok ily esetben nem alkalmazhatók. (C. 5593/1908. Gr. XII. 362.) Az adott foglaló fedezetéül adott váltók jogtalan érvényesítése egyértelmű a foglaló visszavételével. (C. 5593/1911. Gr, XIII. 361.) Ha az eladó a vevő fizetési mulasztása miatt előzetes felhívás nélkül visszalép, ő sem tekinthető vétlennek, és a foglalót visszaadni köteles. (C. 4231/1911. Gr. XIV. 273.) Ha a szerződés megszűnését az egyik szerződő fél vétkessége okozta, a vétkes fél az adott foglalót a vétlen fél javára elveszti. Eme joghátrány mérséklésének a szrződéses bírságra nézve fennálló szabályok szerint a körülményekhez képesít helve lehet. (C. 1376/1922. Mj. Dt. XVI. 5.) Túlságos nagyságú foglalót a bíróság méltányosság szerint mérsékelhet. (C. 1353'1923. Mj. Dt. XVI. 114.)