László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

104 — Mt. 1027—1032. §§ — gezte volna, hacsak a jelenlevő fél azt azonnal vissza nem vonja vagy ki nem igazítja. 109. §. Több meghatalmazott közül a felet bármelyik (képviselheti. Ellenkező kikötés az ellenféllel szemben hatálytalan. 110. §. A meghatalmazás hiányát a bíróság a per bármely szálkában hivatalbál (veszi figyelembe. Ha az, aki mint meghatalmazott lép fel, meghatalmazását nem igazolja, a bíróság a hiány pótlására rövid határidőt tűz ki és emellett a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kívánságára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles. A bíróság a meghatalmazás nélkül fellépett személynek az eljárásban való részvételre bocsátását a költségek és károk iránt nyújtott biztosítéktól teheti függővé, melynek módját és mennyiségét a bíróság belátása szerint állapítja meg. A meghatalmiazás igazolására kitűzött határidő lejárta, illetőleg az igazolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt véghatározat nem hozható. Ha a kitűzött határidő alatt a hiányt nem pótolják, vagy az eljárás jóvá nem hagyják, a fél helyett eljárt személy cselekményei hatálytalanok és ehhez képest a meghatalmazás nélkül indított kereset végzéssel hivataliból visszautasítandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a meg nem jelenés következményei alkalmazandók és egyúttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. A fél a meghatalmazás hiányát nem érvényesítheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is, vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóváhagyta. 468. §. Az eljárás félbeszakad, ha valamelyik