László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Perbeli meghatalmazás — 105 fél ügyvéde meghal, vagy ügyvédkedő képességéi elveszti. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, ez a félbeszakadás megszűnik, ha az ellenfelet más ügyvéd vallásáról értesítik. Az értesítésre a 466. §. második bekezdése irányadó. Az ellenfél azonban kérheti, hogy ia fél az ügy tárgyalására a 142. §, első bekezdésének megfelelően megídéztessék, vagy új ügyvédének az elnök által kitűzendő határidő alatti bejelentésére f elhwassék. Az idézést és a felhívást a félnek úgy kell kézbesíteni, mint az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek. Ha a felhívás sikertelen marad, az eljárás félbeszakadása megszűnik, és a fél részére, ha nem a bíróság székhelyén lakik, a postára feladással lehet kézbesíteni. Amennyiben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a félbeszakadás megszűnik, iha a féil személyesen vagy meghatalmazott által fellép, vagy ha a határozatot bármelyik fél kérelmére magának a félnek kézbesítik. A kézbesítésre a harmadik bekezdés irányadó. 1896.-XXVI. tc. (a közigazgatási bíróságról) 118. §. Az önkép viseletre nem jogosított kiskorúakat és gondnokság alatt állókat, toiváblbá a jogi (személyeiket és hatóságokat, amennyiben a jelen törvény másként nem intézkedik, a bíróság előtt az erre törvényesen hivatott képviselők képviselik. Ezen szabálytól eltérőleg a panasziló fél minőségében szereplő községi képviselőtestületi elölj ár óságot a községi bíró és a községi (kör-) jegyző együtt vagy más, a községi képviselőtestület által megbízott egyén képviselik a bíróság előtt. 119. §. A közigazgatási bíróság előtt, amennyiben a felek nem személyesen ivagy nem törvényes képviselőjük útján (118. <§.) járnak el, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik.