László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

84 — Mt. 1017—1020, §•§ — ség — ideértve a magánegyességi eljárás során létrejött egyességet is — az adósnak vagy az adós tudtával másnak a 82. § 4. pontjában meghatározott magatartása folytán jött létre, a hitelező a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjától számított két éven belül az adós ellen indított keresettel kérheti, hegy az egyességet vele szemben hatálytalanná nyilvánítsák és ennek megfelelően az adóst, ha az egyességben elengedett szolgáltatás lejárt, annak teljesítésére kötelezzék. Ugyanez áll akkor, ha az egyesség — a jelen rendeletben említett eseteken kívül — nem egyforma elbánásban részesítette azokat a hitelezőket, akiknek nincs előnyös kielégítési joguk (29. 3. bekezdés; 77. §. 1. bekezdés). A két évi határidő folyására az elévülés szabályai megfelelően állanak. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amely előtt az egyességi eljárás lefolyt, illetőleg .amely az e rendelet értelmében létrejött magánegyességet jóváhagyta. Az adósnak vagy másnak az 1. bekezdés-ben említett magatartására alapított kereseti jog nem illeti meg azt a hitelezőt, aki a károsító cselekményben résztvett. A hatálytalanítás folytán a hitelező nem veszti el azokat a jogokat, amelyeket az egyesség az ő javára az adóssal vagy harmadik személlyel szemben megállapít, A végrehajtási szenvedő hitelezője az általa lefoglalt tárgyak iránt indított igényperben az állandó bírói gyakorlat szerint jogosítva van, az igénylővel szemben kifogás útján megtámadni az igény alapjául szolgáló átruházási szerződésnek irányában való joghatályosságát oly esetben, ha mint a jelen esetben, a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában meg van állapítva, hogy a hitelezőnek követelése az ajándékozást megelőző időből származik és az átruházási jogügylet megkötése következtében a követelésnek kielégítésére szolgáló fedezeti alap elvonásával károsodik és pedig annál inkább, mivel felperes nem is állította, hogy végrehajtást szenvedő a követelés fedezésére szolgálható más vagyonnal is bírna. Minthogy a B) alatti ajándékozási szerződésnek helyesen minősített, az mint ilyen az ajándékozó hitelezőinek az ajándékozáskor már fenn-