László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
— Megtámadhatóság — 35 állott jogait nem érintheti és pedig annál kevésbé, mivel felperes végrehajtást szenvedőnek fia lévén, vele szemben az a vélelem áll íenn. hogy atyia vagyoni viszonyairól s az itt szóbanforgó követelésről is tudomása volt s ekként az a fentiek szerint egyébként is közömbös jóhiszeműségére sem hivatkozhatik. (C. 275 1897.) A foglaltató hitelező a követelésnek kielégítéséül lefoglalt tárgyak iránt ellenében indított igénykeresettei szemben, jogosítva van az igényperben az igény alapjául szolgáló átruházási ügyletnek ő irányában való jogi hatályosságát kifogás útján megtámadni nemcsak akkor, ha az az ő kijátszása céljából, csak színlegesen, hanem akkor is, ha az érvényesen, de az ő követelése kielégítésére szolgálható fedezeti alapnak elvonása céljából az egymással szerződő feleknek ö irányában fenforgó rosszhiszemű eljárása alapján jött létre. A foglaltató hitelező részéről az igényperben érvényesített e megtámadási kifogásnak jog) hatálya azonban nem terjedhetvén ki egyébre, mint az ő követelésének az igényelt tárgyakból leendő kielégítésére, az tehát nem érinti az igény alapjául szolgáló átruházási ügyletnek a végrehajtást szenvedő és az ezzel szerződött igénylő közötti jogviszonynál fogva fennálló érvényességét, következőleg a megtámadási jognak érvényesíthetése nincs feltételezve magának az ügyletnek érvényesíthetésétöl. Arra, hogy a végrehajtást szenvedőnek az az ügylete, amely által a különben az ő hitelezője követelésének kielégítésére szolgáló vagyona hitelezőjének kielégítése elől elvonatott, az igényperben érvényesített megtámadási kifogás alapján az alperesként perben álló foglaltató hitelező irányában hatálytalaníttathassák, nem elegendő magának a végrehajtást szenvedőnek a hitelező kijátszására irányuló szándéka, hanem alapfeltételét képezi az, hogy a rosszhiszeműség a végrehajtást szenvedővel szerződő igénylő félnél is feníorogjon. Ennek rosszhiszeműsége pedig csak akkor foroghat fenn. ha tudomással bírt az átruházási ügyletnek a végrehajtást szenvedővel történt megkötésénél a foglaltató hitelező követelésének fennállásáról, mert ha nem bírt erről tudomással, arról sem lehet szó, hogy a végrehajtást szenvedővel az ügylet megkötésénél ennek hitelezője követelésének kielégítése elől a fedezeti alap elvonása céljából összejátszott. Az igénylő rosszhiszeműségének fenforgása esetén azonban közömbös az, hogy a végrehajtást szenvedőnek az igényelt tárgyak átruházása ellenében ezek teljes egyenértékét az ügylet megkötésénél kiszolgáltatta-e, mert a hitelező már a fedezeti alapnak, az ő kielégítése elől történt elvonása következtében megkárosíttato' t. (CÖ 270/1897.) Az ügyletnek adásvételi minősége nem zárhatja el felpereseket attól, hogy annak ő irányukban való jogi hatályosságát kifogásolják. Alapfeltétele a megtámadási jog érvényesíthetésének az, hogy az ügylet megkötése által már a hitelezők meg-