László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Semmisség — 77 HATODIK FEJEZET. Semmisség és megtámadhatóság. 1010. §. Semmis szerződés nem válik érvényessé azzal, hogy a semmisség oka később megszűnik. Ha a felek a semmisség okának megszűnte után a senimis szerződést megerősítik, egymás irányában kétség esetében akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. Harmadik személlyel szemben a megerősítésnek nincs visszaható ereje. 1011. §. Ha oly szerződés, amelyet gondnokság alá nem helyezett elmebajos személy kötött, az elmebaj miatt megdől, — amennyiben tekintettel a körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira, a méltányosság megkívánja — a másik fél a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti az elmebajos féltől, kivéve, ha ennek elmebaját a szerződés megkötésekor felismerhette. Ezt a szabályt a gondnokság alá nem helyezett elmebajosnak egyéb jognyilatkozataira, továbbá a múló elmezavar vagy öníudatlanság állapotában tett jognyilatkozatokra megfelelően kell alkalmazni. 1012. §. Oly semmis szerződés, dmely más jogügylet érvényességi kellékeinek megfelel, mint ilyen érvényben marad, ha ez a felek feltehető szándékával nem ellenkezik. Megfelel a Bsz. 715., 784—785., a Kj. 63—65. §-ainak. 1883:XXV. tc. 8. §. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsoira kétsége miatt elítéli, ítéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladókát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisítés jogkövetkezményeit következőleg állapítja meg: 1. a hitelezőt illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott és ezen vagyoni előny értékének