László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés értelmezése — 63 ha az magiából a szerződés szövegéből kétséget kizáró módon meg nem állapítható. (C. 4350/1920.) A .fele knek szerződési akarata nem kizáróan a szerződésben használt szavakból, hanem a feníorgó összes körülményekből állapítandó meg. (C. 331/1917. Mj. Dt. XI. 202.) I. A felek valódi szerződési akarata nemcsak a szerződési okiratból, vagy a szerződéskötés ügyleti tanúinak a vallomásaiból, hanem a szerződő feleknek a szerződésen kívüli tényeiből és a szerződésen kívül tett nyilatkozataiból is következtethető, — II. A gondozási kötelezetség a szolgáltatásra köteles fél személyéhez és a vagyontátadó félnek a személyes teljesítéshez fűződő érdekéhez és a személyes bizalomhoz annyira hozzá van kötve, hogy amidőn a kötelezett fél ezt a, szolgáltatást nem teljesíti, fel sem ajánlja és hathatós adatokkal nem támogatja a igondozásra való készségét, a vagyonátruházási szerződés indokát és feltételét tevő kötelezettség nem teljesítése jogos alapja a szerződés felbontására való kereseti jognak. (C. 1724/1918.) Anyagi jogszabály, hogy jogügyleti nyilatkozat értelmezésénél a félnek a nyilatkozat tételekor volt akarata Irányadó és ha ez az akarat kétségesnek mutatkozik, azt kell a fél akaratának tekinteni, ami a fenforgó viszonyok és a forgalom .felfogásának figyelembevétele mellett a méltányosságnak leginkább megfelel. (C. 6465/1918.) A homályos és ennélfogva értelmezést igénylő kifejezés kétoldalú szerződésnél az ellen magyarázandó, aki a homályos kifejezést használta. Kétség esetén azt kell a felek akaratának tartani, ami tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. (C. 2951/1921.) Egymással szoros összefüggésben levő okiratok tartalmát úgy kell értelmezni, hogy az ellentmondást ne tartalmazzon. Ami ilyenül jelentkezik, nem létezőnek tekintendő. I. A jelzálogiilag biztosított adósság külön kikötés nélküi as átszáll az új tulajdonosra, következőleg annak a kikötésének, hogy alperes, mint vevő, a megvett birtokot terhelő jelzálogkölcsönöket teljes összegében átveszi, — nem tulajdonítható az az értelem, mintha az alperes eme kölcsönökért csak mint dologi adós kívánt volna felelősséget válalni, mert ebben az esetben a külön tett átvállalási nyilatkozatnak célja nem volna, hanem a kikötés csak akként értelmezhető, hogy alperes a kölcsönökért személyes .kötelezettséget kivánt vállalni, aminek a joghatálya viszont az, hogy az eredeti adós az átruházott adósság tekintetében az új tulajdonossal szemben minden személyi és dologi felelősség alól felszabadul. (C. 5761/1922. M. Tára V. 10.) Az 1908 : LVII. te. 1. ^ában említett üzletből eredő kötelezettségek alatt nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan kötelezettségvállalás értendő, amely keletkezését az üzletnek