László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

64 — Mt. 997—1000. §§ — köszöni s amely az üzlet lételével okozatos összefüggésben áll, teihát az üzlet megalapításából eredő kötelezettségek is. (C. 4122/1923. M. Tára V. 54.) A szerződésben előforduló annak a kijelentésnek, hogy ,,eladók eladják visszavonhatatlanul", mint az adásvételi szerződések szokásos kifejezéseknek nem tulajdonítható oly hatály, amely szerint a vétlen szerződő fél a szerződésszegő féllel szemben az ügylettől — ha arra egyébként jogszerű ok fenforog — el ne állhatna. (C.) Szerződési kikötések kétség esetében úgy értelmezendők, ahogy tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelelnek. Minthogy a szerződésben foglalt az a kikötés, hogy vevő az erdő fáit tetszése szerinti időben kivágathatja és ikiíuvarozhatja, az üzleti életben nem szokásos és annak szószerinti értelmezése mellett vevő a kitermelést az eladók nyilvánvaló kárával bármilyen hosszú időre elhalaszthatta volna, az pedig, hogy a szerződő felek egyező akarata erre irányult volna, az élet józan felfogása mellett fel nem tételezhető: a felebbezési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül mondta ki, hogy a szerződésnek idézett kikötése úgy értelmezendő, hogy vevő tartozott az erdő fáit a rendes, szokásos, az erdő kiterjedésének és a fa mennyiségének megíelelő idő alatt kitermelni. (C. 3177/1925.) 997. §. Szerződés nem jön létre, ha a felek szerződési nyilatkozatai nem egyeznek meg, vagy ha valamelyik fél nyilatkozatát a felek az\előbbi § 1. bekezdésének szabályától eltérő más-más értelemben vették. A kölcsönös félreértés folytán megkötöttnek vélt szerződés azonban, ha a félreértés felismerése után az egyik fél a másiknak felfogásához azonnal hozzájárul, ebben az értelemben visszahatóan érvényre emelkedik. Az előbbi bekezdés szabályai abban az esetben is állanak, ha az eltérés vagy a félreértés a szerződésnek csak egyes pontjaira vonatkozik. De ha a körülményekből megállapíthatni, hogy a felek a szerződést e pont nélkül is megkötötték volna, a szerződés egyebekben megáll, az elintézetlen pontra nézve pedig szükség esetében a bíróság méltányosság szerint határoz. 998. §. A szerződési nyilatkozat érvényességét a nyilatkozattal ellenkező titkos fentartás nem érinti. Megfelel a Bsz. 772—773., a Kj. 50—51. ^-ainak. 999. §. Oly szerződés, amelyet a felek színleg kötnek, semmis.