László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

62 — Mt. 995—996. §§ — hogy elsősorban a szóknak egymással összefüggésben közönséges értelme veendő figyelembe és ebből állapítandó meg a szerződő felek akarata, /ha csak nem bizonyíttatik, hogy a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tuljdomítottak és a szerződésértelmezés egyéb szabályai csak akkor jöhetnek alkalmazásiba, ha a grammatikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (C. 11/1900.) A szerződés homályos kijelentései nem értelmezhetők annak előnyére, aki azokat használta; értelmének megállapítására más adatok is alapul szolgálhatnak, (C. 63/1896.) Az írásbeid szerződésnél sincsenek aíelek elzárva annak biztosításától, hogy az okiratban használt kifejezés értelmét egymás közt meghatározzák. (C. 188/1897.) A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy oly valami tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem menő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek elkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó bírói gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés céljára, a szerződésből keletkezet mellék-tényék és körülményekre is és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészt a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. (C. 50/1897.) Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott vételár közöt jelentkező eltérés, miatt a betűkkel történt kifejezés jobban kizárja a kétséget, mint a számokkal való megjelölés. (C. 1571/1894.) Lehetetlen józanul feltenni, hogy valaki az évek hosszú sorára kötelezze magát másnak javára olyan szolgáltatás teljesítésére, amellyel szembea semmiféle ellenszolgáltatás sem áll és amey ilyen alakban nemcsak értelmetlen, hanem a jogérzetbe is ütköző. Egész jogosan kérhető az ily szerződés megszüntetése. (C. 5204/1911. Gr. XIII. 355.) A jogügyletek nem azoknak a felek részéről töitént elnevezésükhöz, hanem tartalmukhoz képest minősülnek jogilag, azonban azoknak a felek részéről történt jogi minősítésüktől csak akkor lehet eltérni, ha erre elegendő alap forog ienn. A jogügyletek minősítésének a jogügyleteknek főtartalmukhoz képest kell történnie. (C. 4194/1923. M. Tára V. 53.) Szerződés értelmezésének iszüksége csak akkor forog fenn, ha annak szövege kétséges, többfélekép magyarázható s így az ilyenre reá szorul. A szerződés elsősorban nyelvtanilag magyarázandó s a szerződő felek akaratát csak akkor kell kutatni,