László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés értelmezése — 61 Kétség esetében azt kell a felek akaratúnak tartani, ami, tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. 996. §. Szerződési ajánlatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek, akihez intézték, a körülmények méltatásával az élet felfogása szerint értenie kellett. Ugyanez áll megfelelően az elfogadó nyilatkozatra. Ez a szabály nem érinti a nyilatkozattevőnek azt a jogát, hogy nyilatkozatát a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadja, ha maga más értelemben vette. Megfelel a Bsz. 770—771., a Kj. 48—49. §1§>-ainak. L. még Mt. 1882., 1896 1898. §§-kat. 1875 : XXXV11. tc. 265. §. A kereskedelmi ügyletek megbírál ás ánál és értelmezésénél, nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul. 266. §. A szerződés szavai közönséges értelmükben veendők, kivéve, ha az érdekelt felek az igazolják, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdonítottak. Kétség esetében a szerződés szavaínak oly értelmezés adandó, mely mellett az ügylet joghatállyal bírhat. 267. §. A cselekvények és mulasztások jelentőségének és joghatályának megítélésénél tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokásokra és gyakorlatokra. Értelmezési szabályok a váltótörvényben: v. ö. az 1876. évi XXVII. tc. 8., 12., 13., 15., 22., 24., 37., 42., 59., 67. Tőzsde! ügyletek értelmezése tekintetében lásd a bpesti árú- és értéktőzsde szokásai hivatalos kiadmányát. A kétes szerződés úgy értelmezendő, hogy ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legven. (C 795/1890.) A jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk és jogi természetük szerint minősííendők és bírálandók el. (C. 7497/1902.) Habár a szerződés tartalma a valódi tényállás ellenére tévedésből mint adásvételi szerződés szerkesztetett, a tanuk által bizonyított ajándékozási jogügylet joghatályát le nem rontja ;C. 6292/1906.) A homályos szerződések értelmezésénél az a jogszabály.