A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

értelmű V. L. fondorlatos megtévesztésével, ilyképp a jogtalan vagyoni haszonszerzés célzatának fennforgása nem vitás. A Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt az ügyben eljárt másodfokú bíróság ítélete ellen a B. F. I. r. terhelt cselekményének csalásként való minősítése és terhelt büntetésének kiszabása tekintetében. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. Ugyanis a BHÖ 121. pontjában felvett bűntettnek egyik elkövetési módja vagyoni előny elfogadása színlelt befolyás érvényesítése végett. A színlelt befolyás szükségképpen feltételezi a másik fél fondorlattal tévedésbe ejtését, a csalás egyik tényállási elemét. De a megtévesztett személy is a jogellenesség talaján mozog, amikor magánérdeke előmozdítására vagyoni előnyt ad a közhivatalnál levő befolyására hivatkozó terheltnek. Miniebből következik, hogy egy cselekmény miatt a befolyással üzérkedés bűntettével a csalás bűntette halmazatban nem állapítható meg. (1668. számú eset, B. H. 1957. évi 7. száma ós 2068. eset, B. H. 1958. évi 10. száma.) Törvényt sértett tehát az ügyben eljárt másodfokú bíróság, amikor B. F. I. r. terhelt cselekményét csalás bűntetteként is minősítette. (1960. VI. 28. — B. törv. 725/1960.) Befolyással üzérkedésnél terheltet a vagyoni előny megfizetésére kötelezni csak akkor lehet, ha a vagyoni előnyhöz ténylegesen hozzájutott. 69. Az ítéleti tényállás szerint: Ifj. R. J-né terhelt tudomást szerzett arról, hogy G. Gy. ellenforradalmi cselekmény miatt előzetes letartóztatásban van. Terheltnek pénzre volt szükfége, e>ért 1957. november 20. napja körüli időben felkereste lakásán G. Gy-nét ós azt állította, hogy férje szabadlábra helyezését 3000 Ft-ért el tudja intézni. Terhelt G. Gy-né előtt azt a látszatot keltette, hogy a szabadlábrahelye2 ést egy ügyész ismerőse fogja elinté/.ni. Néhány nap múlva G. Gy-né a terheltnek 1500 Ft-ot adott át. Terheltnek ilyen ismerőse nem volt és a szabadlábrahely e? és érdekében sem járt el. Minthogy G. Gy. szabadlábrahelyezése nem történt meg, G. Gy-né kérte vissza az 1500 Ft-ot. Ebből terhelt 1957. december 25. napja előtti időben 1000 Ft-ot, 500 Ft-ot pedig a nyomozás megindulása után : 1958. február 28, napján G. Gy-né részére visszafizetett. A terheltet a hitelezési csalás bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette és a terhére fennmaradó befolyással üzérkedés bűntette miatt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte, a pénzmellékbüntetés kiszabását azonban mellőzte. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, mert álláspontja szerint a vagyoni előny megfizetésére való kötelezés mellőzése törvénysértő. — A Legfelsőbb Bíróság az óvást alaposnak találta. 80