A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Szakos bántalmazására. A sértettet tehát a hivatásából folyó eljárása alatt és miatt — bosszúból — tettleg bántalmazta. Következésképpen a vádlott cselekménye a terhére megállapított könnyű testi sértés bűntettén felül a BHO 96. pont. 2. bekezdésében felvett hatóság tagja elleni erőszak bűntettét is megvalósítja. (1959. XII. 8. — B. 2258J1959.) Tiltott előny elfogadása Tiltott előny elfogadása esetén terheltet a vagyoni előny értékének megfizetésére kell kötelezni. 67. Az ítéleti tényállás szerint: A terhelt mint a megyei tanács főállatorvosa a megyéje területén működő állatorvosoktól 1953-ban egy 70 kg-os süldőt, 1954-ben pedig a fia számára egy kerékpárt ajándékul elfogadott. A terhelt 1954-ben a Földművelésügyi Minisztérium útján kiutalást kapott egy Moszkvics személygépkocsira. A gépkocsit meg is kapta, az ára kb. 25 000 Ft volt. A terhelt körzetéhez tartozó állatorvosok felajánlották, hogy az állatorvosi kollektíva által létesített segélyalapból a terhelt részére havi 2000 Ft-ot folyósítanak, hogy a gépkocsija árát kifizethesse, és a gépkocsit karbantarthassa. A terhelt ekként 1954 őszétől 1957 januárjáig a segélyalapból összesen 56 000 Ft-ot vett fel. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki tiltott ajándék elfogadásának bűntettében és ezért őt 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 40^0 Ft pénzbüntetésre ítélte. A terhelt tulajdonát képező személygépkocsit elkobozni rendelte. A másodfokon eljárt megyei bíróság az első bíró ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terheltet a személygépkocsija elkobzásán felül arra is kötelezte, hogy az állam javára 30 000 Ft vagyoni előnyt is fizessen meg. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az első- és másodfokú bíróság ítélete ellen törvényességi óvást emelt az elkobzás és a vagyoni előny megfizetésére való kötelezés vonatkozásában. — A törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a gépkocsi elkobzására vonatkozó ítéleti rendelkezését a Btá. 37. §-a (1) bekezdése b) pontjára való hivatkozással indokolta. A Btá. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint el kell kobozni azt a dolgot, amely a bűntett elkövetése útján jött létre. A szóban levő gépkocsi azonban nem a terhelt által elkövetett bűntett útján jött létre, következésképp az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabály alapján nem kobozható el. De nem kobozható el a terhelt gépkocsija a Btá. 37. §-a egyéb rendelkezései alapján sem. A gépkocsi ugyanis a bűntett elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolognak nem tekinthető, a terhelt azt nem a bűntett elkövetéséért kapta, ós a gépkocsira nézve bűntettet a terhelt nem követett el. 77