A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

titkár jelenlétében is megismételte. Ugyanitt azt a kijelentést is tette, hogy azok, akik a tsz-be beléptek, mind bűnösök. Megállapította a. járásbíróság azt is, hogy a terhelt és férje a tagosított föld után kártalanítást kapott, ennek folytán elvesztették jogukat ahhoz, hogy az őszi vetésű gabonát ők arassák le. A jogerős ítélet ellen a Legfőbb Ügyész nyújtott be alapos törvényességi óvást. A terhelt bűnössége megállapításának alapja a tanácsházán többek jelenlétében tett az a kijelentés, hogy „akik a termelőszövetkezetbe beléptek, azok mind bűnösök." Ámde a járásbíróság ítéletének ez a ténymegállapítása ellentétben áll az eljárásnak bizonyítékként értékelt adataival. Az 1959. évi szeptember hó 10. napján tartott elsőfokú bírósági tárgyalásról készült jegyzőkönyvben a terhelt vallomásában ilyen nyilatkozat megtételére nincsenek adatok. Nem bizonyították ilyen kijelentésnek a megtételét a tárgyaláson kihallgatott tanúk sem. Ilyen kijelentés elhangzására egyedül K. J. nyomozati vallomásában van adat. De ennek a tanúnak a nyomozati vallomása szerint is az említett kijelentést nem a terhelt, hanem a férje tette és nem a tanácsházán, hanem lakásának udvarán. Az eljárt bíróság ítéletében foglalt ténymegállapítást az előzőekben kiemelt rés? ében ezért nem lehet törvényszerűnek tekinteni. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete törvénysértő. Ezért ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte. Mellőzte annak megállapítását, hogy a terhelt a termelőszövetkezetbe belépőket bűnösöknek nevezte. Minthogy egyéb kijelentésével a BHÖ 31. pontjának c) alpontjában felvett bűntettet nem valósította meg, ezért a bűnösségének megállapítására nincs alap. A Legfelsőbb Bíróság még rámutat arra, hogy az eljárt bíróságnak egyébként téves az a megállapítása is, hogy a terhelt és férje a tagosítás előtt elvetett gabonáját nem arathatta le, mert a tagosított földért kártalanítást kapott. Az eljárás adatai szerint ugyanis a tagosított bevetett föld helyett bevetetlen csereföldet kaptak. A megtámadott ítéletben kiemelt jogszabályok folytán így a valóságban ők voltak jogosítva arra, hogy a tagosítás előtt elvetett gabonát learassák. A terhelt az egyébként kifogásolható kijelentésével ennek a jogának a biztosítását kívánta a tsz. elnök előtt — aki testvérbátyja — kifejezésre juttatni. Arra azonban a kifejtettek szerint nincs a lat, hogy kijelentésével a termelőszövetkezet fennmaradását veszélyeztette, vagy működését akadályozta volna, illetve a tsz. tagság körében zavart, bizonytalanságot keltett volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért a helyes tényállás alapján a terheltet a Bp. 180. §-ának b) pontja értelmében az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette^. (1960. VII. 6. — B. törv. V. 1053/1960.) 4* 51